Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-15
Miközben katonai teljesítményünk valóban nem kielégítő, s ezt önkritikusan el kell ismernünk (egy korszerű fegyverekkel rendelkező magyar hadseregre elsősorban nem a NATOnak, hanem az országnak van szüksége), teljesen alaptalan, hogy Magyarország balkáni szerepvállalása elégtelen volt. Ezt és az antiszemitizmus unosuntalan ismételgetett vádját Amerikában szóban és írásban személyesen is sokszor cáfol tam, de ahol mégis újra felvetik, válaszolnunk kell. Ugyancsak újra meg újra el kell magyaráznunk, hogy a határainkon kívülre került és példamutató felelősséggel politizáló magyarok politikai, gazdasági és kulturális törekvéseinek a támogatása összhangban van az európai elvekkel és példákkal, és a stabilitást, a nyugalmat szolgálja. Feszültségeket a velük szembeni türelmetlenség, a többség nacionalizmusa támaszt. Nem érdemes azon rágódni, hogy mennyire áll az amerikai kormány és a NATO a Magyarországot bír áló írások mögött. Egy tehetséges fiatal elemző, Orbán Krisztián, a Magyar Nemzet online kiadásában helyesen állapítja meg, az amerikai cikkekből "a jogos felháborodáson kívül az következik, hogy a magyar jobboldalnak a korábbiaknál sokkal tudatosabb és ha tározottabb stratégiát kell megvalósítania Amerika irányába". E stratégia álljon távol mind a szervilizmustól, mind a hepciáskodástól. Amerika és a Nyugat szövetségesei vagyunk, ez számunkra előnyös és fontos. Aki ezt nem látja, azt be kell íratni egy alap fokú történeti és külpolitikai tanfolyamra. Ha bírálnak bennünket, azzal egyszerre önkritikusan és öntudatosan kell szembenéznünk. Ha csak megsértődünk és kiabálunk, azzal semmire sem megyünk. De vannak, akik pontosan ezt szeretnék. vissza A szerző az Antallkormány külügyminisztere, volt washingtoni nagykövet Jugoszlávia elindul felfelé Világgazdaság 2002. november 15. A két évvel ezelőtt végrehajtott kurzusváltás óta Jugoszláviában előrehaladt a gazdasági szerkezetváltás és a stabilizáció, arra azonban még várni kell, hogy az új intézményi rendszer megszilárduljon, és a reformok a lakosság széles köre számára is gyümölcsözővé váljanak – hangoztatja az alkotmányos átalakulás közepén álló délszláv államszövetségről kiadott jel entésében az OECD. A reformok indításakor tapasztalt állapotokat jellemezve az elemzés megállapítja, hogy 1990ben Jugoszlávia egy a világgazdaságba integrált állam volt, a néhai keleti blokk egészével szemben kimutathatóan magasabb életszínvonallal. A tí zéves háborúskodás végére mindkét jellemző vonás az ellenkezőjére fordult: a szankciók következtében a maradék állam gazdasága nem jutott tőkéhez, és a dezorganizálódás jeleit mutatta, a kormány nem tudta a külső adósságot törleszteni, a bankrendszer és a termelés összeomlott. Az EU felé nyitás és a két éve folyó reformok révén sikerült elkerülni a teljes gazdasági és humanitárius katasztrófát. Az új kurzus nyomán sikerrel liberalizálták az árakat és a kereskedelmet, a korszerűsített monetáris és fiskális politika nyomán enyhült az inflációs nyomás, stabilizálódott a valuta árfolyama. A két évvel ezelőtti és a tavalyi, 6 százalékos növekedés az idén és jövőre mérsékeltebb lesz. A következő időszak azért lesz nehezebb, mert – a jelentős könnyítés ellenére is – növekedni fog az adósságszolgálati teher, ráadásul akkor, amikor a segélyek csökkennek. A monetáris politikát illetően bizakodásra ad okot, hogy a jegybank abbahagyta a garanciák nyújtását és a korábban folytatott, közvetlen hitelezést. A pénzellátás v isszafogása mellett az árfolyampolitikát is az árstabilitás szolgálatába tudta állítani, így az éves infláció 17 százalékra mérséklődött. A lakosság körében sikerült bizalmat ébreszteni és keresletet támasztani a dinár iránt, a tartalékok a nyár végére el érték a 2,1 milliárd eurót. A fiskális politikában megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a kormány a fizetési kötelezettségeinek – folyamatosan kumulált – elhalasztásával javítsa az államháztartás egyensúlyát. A korábbi többcsatornás költségvetést egyetle n rendszerbe vonták össze. A kereskedelem liberalizálása a bevitel gyors növekedéséhez vezetett, a romló külső egyensúly javítása végett fontos lenne a külföldi befektetések fellendítése, ehhez azonban sürgősen korszerűsíteni kell a csődtörvényt. A kivitel felfuttatásához javítani kellene a közlekedési infrastruktúrát, a vámrendszert. Bonyolítja a mindenkori kormányok helyzetét a rendezetlen alkotmányjogi helyzet, illetve a Szerbia és Montenegró tervezett államszövetségében jelentkező bizonytalanság. Által ános vélemény, hogy a közeljövőben Jugoszlávia lehet a magyar tőkeexport elsődleges délkeleteurópai célországa. A privatizációs tranzakciók iránt egyelőre inkább csak érdeklődés van, ugyanakkor
