Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-14
vissza Németh szerint Amerikával nem kell új fejezetet nyitni NSZ • 2002. november 14. • Szerző: Wash ingtoni tudósítónktól Azt kívánom a jelenlegi kormánynak, hogy legalább olyan eredményeket érjen el a magyar – amerikai kapcsolatokban, mint az előző – nyilatkozta az amerikai fővárosban Németh Zsolt . A Fidesz alelnöke Orbán Viktor nevében vette á t a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány Truman – Reagandíját. Németh Zsolt szerint nincs szükség új fejezet nyitására a magyar – amerikai kapcsolatokban. A Fidesz alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy véli, hogy a kétoldalú viszonyban a folyamatosságot kell hangsúlyozni, és „az új szakaszra való törekvés káros, sőt beteges”. Németh Zsolt erről abból az alkalomból nyilatkozott, hogy kedd este Washingtonban részt vett az emlékalapítvány díjainak átadása alkalmából tartott dísz vacsorán. Egy amerikai szenátor és egy képviselő mellett a díjat idén Orbán Viktor kapta, aki azonban távolmaradt. Németh ezt Medgyessy Péter miniszterelnök múlt heti hivatalos látogatásával indokolta. Kérdésünkre Németh Zsolt megerősítette, hogy az emléka lapítványnak Orbán Viktor korábban komoly anyagi segítséget helyezett kilátásba a kommunizmus áldozatainak emlékét megörökítő washingtoni múzeum építéséhez. Az emlékalapítványt rövid levélben köszöntötte George W. Bush amerikai elnök is. vissza A kedvezménytörvény sorsa NSZ • 2002. november 14. Három éve a magyar bel- és külpolitika egyik fő vitatémája a státus, pontosabban a kedvezménytörvény. A „státustörvény” ötletét 19 99. október 31én, a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) vetette fel Orbán Viktor akkori miniszterelnök bármiféle előzetes egyeztetés nélkül. A státus, azaz kedvezménytörvény ügyében végig keveredett a határainkon túl élő magyarok megsegítésének jogos és nemes célja a Fidesz önös pártérdekeivel, a jobboldal összekovácsolásának céljával, a „nemzeti” jelző kisajátításával. Orbánék részéről a törvény kezdettől fogva belpolitika volt. Kétségtelen, hogy a tavaszi választási kampány a magyar – román miniszterelnök i különalku következtében jutott forrpontra. Az Orbánkormány működése alatt a jobboldali koalíció először került olyan defenzív helyzetbe, amikor tartósan magyarázkodnia kellett, sőt visszakozni kényszerült a külföldiek munkavállalási kvótái ügyében. Ez é les politikai és lélektani fordulatot jelentett. Az Orbánkormány által felsrófoltfelszított nemzeti, sőt nacionalista tömegérzület számára a különmegállapodás megbocsáthatatlan kapitulációnak látszott. Bumerángként ütött vissza a nemzetinacionalista kár tya. Orbán Viktor a magyar nemzeti érzékenység mélyrétegeit sértette meg az előnytelennek bizonyult magyar – román miniszterelnöki alkuval. Ez még a munkavállalási aggodalmaknál is mélyebb hatást váltott ki. Idegenellenesség? A választási kampány hevében előfordultak ugyan túlzó szocialista megnyilatkozások is, egészében véve azonban a magyar választópolgár vevő volt a hazai munkaerőpiac védelme érdekében felhozott MSZPs érvekre. Azok a közírók, akik ebben valamiféle „idegenellenességet” véltek felfedezni , elfeledik – pedig amúgy kiválóan ismerik a témát – , hogy maga az Európai Unió, annak tagállamai is nagyon határozottan védik a saját munkaerőpiacukat. És Washingtonnak az előbbiekénél is jóval szigorúbb munkavállalási és beutazási gyakorlatát vajon mikén t minősítenék? Idegenellenességről szó sem volt. Kétségtelenül jó értelemben vett populizmus volt ez, bár messze elmaradt az Orbánkormány retorikájának átlagától. Az MSZP azért tudta sikeresen kiaknázni az Orbánkormány diplomáciai fiaskóját, mert maga i s megszavazta a törvényt a parlamentben. Ily módon volt erkölcsi és politikai alapja, hogy számon kérje a kedvezménytörvény csorbítását, jogellenes újraértelmezését. Bár Orbánék védekezésük során januártól a státus- vagy kedvezménytörvény elleni „balliberá lis merényletről” kezdtek beszélni, a törvény MSZPs megszavazása miatt mégsem tudtak e kérdésben éles polarizációt teremteni a bal- és a jobboldal között. Nem sikerült a választók szemében a szocialistákat nemzetietlennek beállítaniuk minden kokárdázás, a „nemzeti” és „nemzetietlen” erők élethalálharcának vizionálása ellenére sem. A választások kimenetelét az Orbánkormány arroganciája, korrupciós ügyei döntötték el. A szoros
