Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-14
termelők megsegítésére. Mintegy erre is reagálva jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a tegnapi parlamenti vitában: „Az európai uniós csatlakozás esélyt jelent a társadalomnak és felelősséget a politika számára. Magyarország Európába hazamegy. Nem szívességet tesz, aki az EUcsatlakozást támogatja, ez valamennyiünk felelőssége.” – A miniszterelnök némiképp „kifogta a szele t az ellenzék vitorlájából” azáltal, hogy expozéjában hosszasan sorolta azokat a kormányzati elképzeléseket és intézkedéseket, melyekkel a mezőgazdaság, a vállalkozások versenyképessége, valamint a bérfelzárkóztatás terén kívánnak eredményeket elérni. Külö n kitért arra, hogy a kormány 50 százalékkal emelte a közalkalmazottak bérét, s ez több mint 600 ezer személyt érintett. Medgyessy Péter azt is szóvá tette, hogy az előző ciklus mulasztásait is pótolnia kell a kormányának. Kovács László külügyminiszter az ellenzék egy gyakran hangoztatott fordulatára utalva, azt mondta, hogy az unióhoz nem lehet jól vagy rosszul csatlakozni, csak jól, jobban vagy legjobban. Szerinte nincs ok azt feltételezni, hogy Magyarország lesz „az az egyetlen szerencsétlen ország”, mel ynek az integráció után esetleg rosszabbá válik a helyzete, mint azelőtt volt. A külügyminiszter az alkotmánymódosításról szólva felhívta a figyelmet arra, elegánsabb lenne, ha az EUnépszavazás a csatlakozási szerződés aláírása előtt történne. – Akkor a m iniszterelnök úgy mehetne fel a csatlakozási szerződést aláírni az athéni Akropoliszra, hogy a zsebében nemcsak a töltőtoll, de a felhatalmazás is ott lesz a szerződés szignálására – hangoztatta. Kovács László arról is szólt, hogy a még nyitott csatlakozás i fejezetek lezárásakor az ország számára a lehető legjobb feltételeket kívánják megteremteni. Ismételten arra kérte az ellenzéki pártokat, segítsék ezt elő nemzetközi kapcsolataikon keresztül. Horn Gyula (MSZP) vezérszónokként kijelentette, hogy az EUnak nincs alternatívája, „nincs visszalépés sem az 1990 előtti időszakhoz, sem a Horthykorszakhoz”. SzentIványi István (SZDSZ) kijelentette: az EUcsatlakozás elsősorban nem a pénzről, hanem egy értékrendválasztásról, az európai egységfolyamatról szól. Az ellenzék részéről Szájer József (Fidesz) és Kelemen András (MDF) arról beszélt, a tárgyalásokon hatékony érdekérvényesítésre van szükség. A Fidesz külpolitikusa szinte szó szerint idézte a négypárti politikai megállapodásban foglaltakat, s azt mondta, hog y elvárják: a kormány teljesítse a dokumentumban foglaltakat. Üdvözölte, hogy a szocialisták számára már nem az egyetlen szempont az EUtagság mindenáron való elérése, hanem „a beilleszkedés kategóriáiban is elkezdtek gondolkodni”. Varga Mihály (Fidesz) vo lt pénzügyminiszter és Herényi Károly (MDF) bírálta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, mondván, hogy az nem a csatlakozást szolgálja. Őry Csaba (Fidesz) is a reálbéremelést kérte számon. Kétségbe vonta, hogy 639 ezer közalkalmazott bérét emelték 50 százalékkal. Lezsák Sándor (MDF) kö zölte: nem bármi áron kell belépni az EUba. Braun Márton (Fidesz) szerint a csatlakozás után a kis- és középvállalkozások pozitív diszkriminációjára lenne szükség. Minderre a kormánypártok megemlítették, hogy a mezőgazdaság támogatása az idei 200 milliárd forintról 235 milliárdra nő, 2004ben pedig az uniós támogatásokkal együtt összesen 350 milliárd lesz. A kormány részéről a Külügyminisztérium államtitkára, Bársony András mondott zárszót, aki közölte: önmagában nem a csatlakozás a cél, megerősödött nemze tre van szükség az EUban. A szocialista politikus ugyanakkor felvetette: hol volt a kemény tárgyalási pozíció akkor, amikor az előző kormány lezárta a termőföldek tulajdonjogáról, illetve más kérdésekről szóló csatlakozási fejezetet? – Nincs jó vagy rossz csatlakozás, csak csatlakozás vagy „nem csatlakozás” van – mondta végezetül a külügyi államtitkár. vissza A parlament előtt az alkotmánymódosítás Három kérdésben különösen nagyok a nézetkülönbségek NSZ • 2002. november 14. • Szerző: Nyusztay Máté Tegnap megkezdődött az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás általános parlamenti vitája. A hozzászólásokat retorikai szinten a teljes egyetértés, a konkrét vitapontokban pedig a teljes szemben állás jellemezte. A politikusok pártállástól függetlenül a kívánatos uniós csatlakozás nélkülözhetetlen előfeltételeként értékelték az alkotmány módosítását, és kifejezték me gállapodási készségüket a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás tegnap megkezdődött általános parlamenti vitájában. Amellett foglaltak állást, hogy a pártpolitikai szempontokat félre téve kell dönteni ebben az ügyben. Amikor azonban a kormányjavaslat három vitatott pontja került szóba, rögtön kiderült: a pártok nem tágítanak álláspontjuktól. Egyedül az SZDSZes Eörsi Mátyás jelezte, hogy pártja számára más megoldások is elfogadhatók.