Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-12
Az Országgyűlés szerdán kezdi meg az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt szükséges alkotmánymódosítást célzó javaslat általán os vitáját. Az előterjesztés új változata már nem tartalmazza az EUcsatlakozásról szóló ügydöntő népszavazás konkrét időpontját csak azt, hogy e népszavazás időpontját az Országgyűlés határozza meg. Továbbra is vitatott kérdés, hogy a népszavazást a kor mánypártok szándékának megfelelően, a csatlakozási szerződés 2003. április 16ra tervezett aláírása előtt vagy - az ellenzék érvelését elfogadva - az aláírás után tartsák meg. Ugyancsak vita tárgyát képezi, hogy a normaszövegben szerepeljene az, hogy a Magyar Köztársaság egyes, alkotmányból eredő hatásköreinek gyakorlását a nemzetközi szervezet részére átengedheti, vagy csak annyit rögzítsen a szöveg, hogy e hatásköröket Magyarország a többi tagállammal közösen gyakorolhatja. Vita folyik a kormánypárto k és az ellenzék között arról is, hogy a kormány és az Országgyűlés részvétele milyen arányú legyen az unióval kapcsolatos döntésekben. vissza Mircea Geoana a magyar leckéről A román külügyminiszter szerint országának tanulnia kell a "magyar leckéből”, a Magyarországot ért NATObírálatokból. "A Magyarországot és kisebb mértékben Csehországot ért bírál atok igen fontos tanulságot jelentenek. Nem hinném, hogy Magyarország esetében a pénzről, hanem a minimális vállalások be nem tartásáról van szó” – mondotta. Szerinte Románia más eset, hiszen jobb körülmények között csatlakozik majd a szövetséghez, elsősor ban ami a közvélemény általi támogatottságot illeti. Magyarország és Csehország lakossága történelmi okok miatt a románoknál kevésbé értékeli a katonai intézményt. "Joggal vélhetjük úgy, hogy a befolyásos és katonailag erős országok – mint az Egyesült Álla mok vagy a nyugati hatalmak – mellett álló erős hadsereg nyereséget jelent Románia számára, és megengedhetjük magunknak azt, hogy szavatartók legyünk” – fejtette ki a bukaresti diplomácia vezetője. vissza MH Négypárti roadshow MHálláspont Ha a négy parlamenti párt képviselői egy magyar országi körutazásra képesek együtt elindulni, az már jó jel. Még jobb a közös szándék: Együtt az egységes Európáért címmel tájékoztatást adni a városok és falvak lakóinak, mi vár ránk az Európai Unióban. Mi vár a parasztokra, a munkásokra, az értelmiségie kre, a vállalkozókra, a gazdagokra és a szegényekre, a fiatalokra, az idősekre és így tovább. Mert annyi biztos, hogy valamennyien jelentős változások elé nézünk, ha végre ott leszünk, ahová régóta vágyunk. Ha ennek a körútnak jól kidolgozott koncepciója, tartalma és szereposztása van, akkor a túlzott vágyak és várakozások természetesen tompulni fognak. De tompul az ismeretlentől való félelem is. Csöppet sem baj, ha a roadshow előadói között lesznek euroszkeptikusok éppúgy, mint a csatlakozás feltétlen hí vei. Igazi euroszkeptikus persze – aki magát a belépést ellenezné – ma nincs a szalonképes politikában. De van párt, amely az előnyökre helyezi a hangsúlyt, van, amely a hátrányokra, a dilemmákra összpontosít, és van, amely mindezt együtt fölmutatva keresi a lehető legjobb megoldásokat. Illetve, a lehető legjobb pozíciót közben a kormány tárgyalódelegációinak kell az EU illetékeseitől kikönyörögniük, kiharcolniuk, kialkudniuk. A körutazás résztvevőinek az a dolguk, hogy sokoldalúan megvilágítsák, mely téma körben mire számíthatunk és miért. Hogy az eddigieknél sokkal jobban tudatosítsák: mit jelent az, hogy "fölzárkózás”, a csatlakozásra való "érettség”. Hogy ez nem önfeladás, nem "az ország kiárusítása”, még akkor sem, ha szuverenitásunknak egy részéről le kell mondanunk. Bárkik vezetik ugyanis ezt az országot 2004. után, azonnal szembesülni fognak mostani érveik, döntéseik következményeivel. Az alkotmányügyi bizottság ülése mindenesetre kemény vitáktól, ütközésektől sem mentes négypárti úti programot ígé r. Újabb jó jel. Azt jelzi, hogy a népszavazáson a lehető legtöbb pró és kontra érv birtokában mondhatunk
