Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-10
12 Németkér magyar felén lakók) a házbontás utáni napon a polgármester jelenlétében. – „Gyilkosok azok, kannibálok. Be ne menjen köz éjük, ha kedves az élete. Hiszen azok nem is emberek.” Az ügyészség és a rendőrség – személyiségi jogokra hivatkozva – csak óvatosan nyilatkozik a családok előéletéről. A romák nem tagadják, hogy többen megjárták már a börtönt. A 21 felnőttből – ha felnőtt nek számítunk mindenkit, aki kimaradt az iskolából – elmondásuk szerint hat volt büntetve főleg lopásért. Valamikor. Többségük már mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól – legalábbis ezt állítják magukról. E sorok íróját ugyan szeretetből agyoncukroz ott kávéval kínálják (gondolom, más barátságosan érkező ismeretlent is), de vészhelyzetben, ellenséges indulatok közepette más fogadtatás is elképzelhető. Igen, előfordultak verekedések is. Lopni is bűn, persze. De az éhezés nem az, és indítéknak sem olyan aljas, mint a rasszizmus. Hogy mást ne mondjunk: a gyerekeket éhezni hagyni is bűn. „Miért nem dolgoznak?” – háborgott egy férfi a lerombolt németkéri ház előtt, és válaszolt is a saját kérdésére: „Mert büdös nekik a munka!” Ifjabb Gomán András kertészeti segédmunkát végzett minimálbérért a paksi önkormányzatnak, folytatná is, ha rákerül a sor. A Kolompár gyerekek szintén. De cigánynak, különösen, ha iskolázatlan, nem könnyű munkát kapnia. A város kéthárom kilométerre van az erdőben lakó romáktól, az isko la még távolabb – gyalog. Aki megjárta a börtönt, azért járta meg, hogy – levezekelve bűneit – ismét emberi közösségek része lehessen a munka- és lakóhelyeken. Tüntetni persze – a megfelelő jogi keretek között – szabad Magyarországon, bármikor, bármiért. D e a más házát bontani súlyos bűncselekmény, amelynek társadalmi veszélyességét felmérni is nehéz. Mert a nulla érdekérvényesítő képességű cigányoknak 2002ben már nincs hová hátrálniuk – szemben pedig nagyon sok ellenséget látnak. A kilencvenes évek elején még csak Csete Dezső csóri polgármester tette választási programjává a cigányellenességet. „Minden cigányt le kellene lőni egyetlen golyóval” – nyilatkozta, majd meg is erősítette ebbéli véleményét a ma is hivatalban lévő vezető. 1998ban Székesfehérváron már a jobboldali kampány fontos momentuma volt a százmillió forintos értékű Rádió utca 11. számú ház értelmetlen lerombolása. „Dolog elleni erőszak” volt ez, a jogi szleng nyelvén, a korábban itt lakott cigányok diabolizálása jegyében. Zámolyon az önkorm ányzat – választói elvesztésétől félve – nem merte teljesíteni szociális ellátási kötelezettségét, ezért kellett az Országos Cigány Önkormányzatnak – a Hornkormány pénzéből és biztatására – közbeavatkoznia, eltűrve és tovább szítva a rasszizmust. Az előít életes szavazók megnyerése a polgári – kapitalista – demokrácia kényszere. Ez a bajok egyik fő forrása. A kádári pártállam féken tarthatta a cigányellenességet, de a szabadság nem fék. Ezt éppen most fedezi fel Magyarország: most fedezik fel a gyárak, föld ek gazdái, a hatalom birtokosai. Közvéleménykutatások szerint az ország lakóinak 7580 százaléka előítéletes a cigányokkal szemben. Ma a budapesti VII. kerületben kilakoltatási programmal kampányolnak a szabad demokraták – a Gizella utca mély hallgatása m ellett. A témát nagy egyetértésben felkapták a kerületi MSZP és a jobboldal polgármesterjelöltjei is az Info Rádióban. Nagy kérdés, hová vezet a jászladányi vállalkozók – a munkaadók – és a helyi hatalom közös romaellenes programja. A magyar alkotmányosság világraszóló szégyene lesz, tragikus politikai burleszk, ha cigányellenes cigány önkormányzat alakul meg október 20án a Szolnok megyei nagyközségben, mindenféle törvén ysértés nélkül. Itt állunk az országos méretű cigányellenesség, az etnikai tisztogatás (ahogy mondani szokás: a Balkán) kapujában, egyetlen lépésnyire a tragédiától. Szabadon. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsa és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet