Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-10
10 elnökség valóban minden eddiginél nyíltabban tájékoztat a miniszteri tanácsokról, és október végén Rasmussen külön csúcstalálkozót is tart a tagjelöltek vezetőivel. – A jelek szerint a nagykövet nem ismeri eléggé az unió intézményi és munkaszervezési rendszerét – fakadt ki a magát megnevezni nem kívánó brüsszeli illetékes. Nem érti azt sem, hogy miért kell nyilvánosan megtámadni az elszántan bővítéspárti dán kormányfőt. A védzáradék ötlete egyébként azért s em érhet váratlanul senkit, mert ilyen volt a svéd, finn, osztrák csatlakozáskor is. Deseő László nagykövet lapunknak elmondta: nem azt bírálta, hogy Koppenhága miként menedzseli a soros elnökséget, hanem abbéli meggyőződését fejtette ki, hogy a tagjelölte knek szóló dán külügyi tájékoztatók – amelyeket maga is szorgalmazott előzetes tárgyalásai során – sokszor csak döntés utáni kommunikációk, nem pedig – mint az szerinte kívánatos volna – a döntés előtti pozíciókba engednek betekintést. Véleményét fenntartj a. Deseőnek például feltűnt, hogy az ilyen tájékoztatókon nem esett szó a fontos politikai kérdésnek tekinthető védzáradékról. Igaz, kívülről nem tudja megítélni, hogy ez a tény az Európai Bizottság vagy Dánia taktikai megfontolásait tükrözie. vissza Állásfoglalás a romák jogairól Népszabadság • 2002. október 10. • Szerző: Cz. G. A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet embertelen, megalázó bánásmódnak alávetni – hangsúlyozza a parlament emberi jogi bizottságának állásfoglalása, amely elítéli a romákat ért jogsértéseket. A testület ülésén Heizer Antal, a kisebbségi hivatal elnöke elmondta: úgy értesült, hogy a közelgő önkormányzati választásokon a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket. A parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága a roma társadalom integrációját párthovatartozástól függetlenül a legszigorúbb értelemben vett nemze ti sorskérdésnek, nemzeti ügynek tekinti. A romák társadalmi felemelkedésének sikere Magyarország uniós csatlakozásának feltétele, és a többségi társadalom létérdeke is – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet a testület szerdán, a képviselők egyönte tű támogatásával fogadott el. Az emberi jogi bizottság megdöbbenéssel értesült arról, hogy a paksi önkormányzat négy, a település külterületén élő roma családdal szemben erkölcsileg és jogilag egyaránt kifogásolható módon elmulasztotta törvényben előírt go ndoskodási kötelezettségét. A Magyar Köztársaságban – állapítja meg az állásfoglalás – minden embernek vele született joga van az emberi méltósághoz, és senkit nem lehet embertelen, megalázó bánásmódnak alávetni. A parlamenti testület egyhangúlag hozott ál lásfoglalása elítéli mind a paksi önkormányzat, mind a szomszédos falvak magatartását. A közelgő választásokról szólva Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a bizottsági ülésen elmondta: tartani kell attól, hogy az örmény jelöltek többsége nem ehhez a nemzetiséghez tartozik, és a fővárosi román önkormányzat megalakítás akor is hasonló gondok jelentkezhetnek. Úgy értesült, hogy a parlamentből kiszorult pártok is állítanak kisebbségi jelölteket. A hivatal elnöke ismét hangsúlyozta, hogy módosítani kell a kisebbségi törvényt és a választójogi szabályokat. A lapunk birtokába n lévő dokumentum tanúsága szerint a főváros V. kerületének társadalmi kapcsolatok és médiabizottsága határozatot hozott, kérve a „kisebbségi szavazásban érdekelt választópolgárokat, hogy azokra a képviselőjelöltekre szavazzanak, aki valóban a helyi kisebb ségi közösséghez tartoznak, és nem anyagi érdekből vagy politikai karrierből akarnak a kisebbségi képviselőtestületekbe bekerülni”. A határozat neveket nem említ, de tény: Lányi Zsolt volt kisgazda parlamenti képviselő örmény jelöltként indul az V. kerület ben. vissza Rasszizmus és „szabad verseny” Népszabadság • 2002. október 10. Szerző: Hell István "Magyarországon – hála a polgári alkotmánynak, a lelkiismereti szabadságnak – mindenk i bátran lehet