Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-01
8 az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumán keresztül ténylege sen Erdélyben döntenek. Az RMDSZ számításai szerint a romániai magyarságot képviselő szervezetnek az Erdélybe, Romániába érkező összes támogatás mindössze 7 százalékára van rálátása. Az RMDSZ elnöke szerint az előző magyar kormány nem a határon túli magya r közösségek önállóságát próbálta támogatni, hanem igyekezett a határon túli magyar értelmiség különböző rétegeit minél szorosabb szálakkal a magyarországi intézményekhez kötni. Ez is egy koncepció, de a gyámság akkor sem kívánatos, ha azt nem a "rossz Bu karest", hanem a "jó Budapest" gyakorolja – szögezte le. Az új magyar kormány képviselői – köztük Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter – arról biztosították az erdélyi magyarság vezetőit, hogy a támogatások összege nem fog csökk enni, egyetlen hatékony támogatási formát sem szüntetnek meg, de az elosztás átláthatóbb, demokratikusabb lesz, a döntéseket nem Budapesten akarják a határon túli magyarok helyett meghozni. Alapvető változásokról még nincs tudomásom, de ez nem is megy ily en hamar. Minden bizonnyal a jövő évi magyarországi költségvetést lehet majd úgy alakítani, hogy ez az elv érvényesülhessen – mondta az RMDSZ elnöke. vissza Második forduló dönt Szerbiában NSZ • 2002. október 1. • Szerző: Pilcz Nándor Szoros eredmény született a szerb elnökválasztás első fordulójában. A döntés így az október 13i második fordulóra maradt: a 30,19 százalékos Vojiszlav Kostunica vagy a 30,01 százalékos Miroljub Labusz lesze az ország első embere. Megkönnyebbülést hozott, hogy az egyébként várakozáson felül szereplő Vojiszlav Seselj nem tudott „dobogós” helyezést elérni. A csak kisebb incidensekkel és szabá lytalanságokkal tarkított vasárnapi voksoláson a részvételi arány csupán néhány százalékkal haladta meg az 50 százalékos érvényességi küszöböt, ami arról tanúskodik, hogy a lakosság nem ítélte sorsfordítónak az eseményt. A megkezdett, ám csak csigalassúság gal haladó reformokért aggódók mindazonáltal úgy vélik, a nacionalista Kostunica elnöksége jócskán visszavetheti Szerbia felzárkózását Európához. A választótestület e táborába tartozik a vajdaságiak nagyobb hányada: a reformer Labu sz „utcahosszal” győzött a tartományban, Kostunicát itt még Seselj is megelőzte. A csetnikvajda 22,56 százalékos eredménye első pillantásra ijesztően hat, de tudni kell, hogy szavazatai jó részét nem saját pártjának, hanem Szlobodan Milosevicsnek köszönhet i. A háborús bűneiért felelősségre vont jugoszláv exelnök ugyanis arra buzdította hágai cellájából egykori pártja tagjait, hogy Seseljre adják voksukat. Tanácsát láthatóan sokan megszívlelték. A radikális vezér kihullott ugyan az esélyesek közül, de könnye n eldöntheti a győztest, mert szavazóit „a nemzeti érdekeket szívén viselő” Kostunica felé fordíthatja. Seselj meg is hiúsíthatja az elnökválasztást, ha a második forduló bojkottjára szólítja támogatóit: 50 százalékon aluli részvétel esetén a szavazás érvé nytelen, a választást meg kell ismételni. Ez akkor is megtörténhet, ha a választók érdektelensége miatt nem sikerül a második forduló. A két rivális jelölt most arra készül, hogy felrázza a nyilvánosságot; elképzelhető, hogy Kostunica ezúttal elfogadja ell enfele kihívását egy televíziós vitára. A szerbiai elnökválasztás első fordulója arról tanúskodik, hogy az országban előretörőben van a szélsőjobboldal – közölte az MTIvel Kasza József, szerbiai miniszterelnökhelyettes, a VMSZ elnöke. A legna gyobb vajdasági magyar párt elnöke szerint Seselj radikális pártvezér sikeres szereplése részben „jó barátja”, Slobodan Milosevics üzenetének tudható be, miszerint a szocialisták szavazzanak a radikális pártelnökre. Seselj és Kostunica választási sikere ré szint annak tudható be, hogy az emberek türelmetlenek. „A nyugati segítség csak ígéret maradt, és a demokratikus fordulat után nem gyorsult fel kellő mértékben a demokratizálódási folyamat” – mondta. Mesic Hágában tanúskodik A hágai Milosevicsper az első csúcspontjához érkezett. Zágrábból tegnap Hágába utazott Stipe Mesic horvát államfő, akit a Nemzetközi Bíróság a vád tanújaként ma fog kihallgatni. Ezzel kapcsolatban a múlt héten a horvát fővárosban tartózkodott Geoffrey Nice, a Milosevicsper ügyésze, ak i személyesen segített a tanú felkészítésében. Mint a volt jugoszláv államelnökség tagja és soros elnöke, 1990ben Stipe Mesic állt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság élén. Tizenegy év után most találkozik újra szemtől szemben Szlobodan Miloseviccsel, aki abban az időben a szerb tagköztársaság elnöke volt. A Hogyan döntöttük meg Jugoszláviát politikai emlékirataiban Mesic
