Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-04
13 amely a Demokratikus Konven ció megsemmisítő veresége nyomán önmagát fokozatosan a demokratikus törekvéseket marginalizáló egypártrendszerként építette ki. Az RMDSZ ezúttal is fegyelmezett és hűséges partnernek bizonyult. De a hatás - természetszerűen - épp fordított lett. Az előző c iklusban a szövetség nemcsak a Nyugatorientált értelmiség legjelentősebb képviselőinek rokonszenvét szerezte meg, de a józanul mérlegelő román átlagemberét is. Ez a presztízs azonban fokozatosan erodálódik, hiszen az RMDSZ a kormánypárttal folytatott alku dozások jegyében arra kényszerült, hogy egyértelműen antidemokratikus jogszabályokhoz is hozzájáruljon (ilyen volt például a hivatali titokra vonatkozó törvény, mely gyakorlatilag gúzsba kötheti a sajtót). Történt ez annak ellenére is, hogy az RMDSZ hivata losan nem része a kormánynak, tehát nem köti úgynevezett koalíciós fegyelem. Ennek a helyzetnek szinte szükségszerűen a belső demokrácia felfüggesztéséhez kellett vezetnie, hiszen az Európai Unióban elfogadott - tehát az uniós felvételre várakozó Románia számára is elengedhetetlen - kisebbségi "engedmények" fejében folytatott feltétel nélküli együttműködésre csak úgy volt lehetőség, hogy a radikálisabb törekvéseket (a területi autonómiákat, a konföderatív államszerkezetet stb.) favorizáló belső ellenzéket gyakorlatilag kizárták a döntéshozatalból. Hogy ez a helyzet kialakulhatott, abban a Fideszkormányzatnak is megvolt a maga felelőssége, hiszen egyoldalúan azt a Tőkés Lászlót támogatta, aki - ismert bátorságával és következetességével - nem csupán a korsz erű nyugati eszméket vállalta fel, de tekintélyelvű beállítottsága, hiúsága és a politikai mechanizmusok ismeretének teljes hiánya miatt a szövetségen belüli belső viszonyokat is elmérgesítette. A romániai magyar demokrácia tragikus jellemvonása, hogy a b első ellenzék európaisága, a területi autonómiák iránti elkötelezettség, melyet ma már olyan kiváló nyugati szakértők képviselnek, mint Will Kymlicka (lásd Igazságosság és biztonság című írását a Fundamentum című emberjogi folyóirat 2001/3as számában) és a domináns elit együttműködésre és politikai integrációra irányuló európaisága - nagyrészt Tőkés és Markó személyes hiúságai miatt - ez idő szerint egymást kizáró alternatívákként jelennek meg. Pedig a két törekvés csakis együtt képviselhető hatékonyan, ső t csak együtt járulhat hozzá annak a demokratikus Romániának a kialakításához is, mely föderatív államként és Magyarország fóbiamentes, kiszámítható szövetségeseként a kisebbségi kérdés tartós rendezésére is elfogadható, azaz a határmódosítás nélküli nemze tegyesítés törekvésével összeegyeztethető megoldásokat kínálhat. vissza 20021003 / OGY – POLITIKAI VITA (1. RÉSZ) Budapest, 2002. október 3., csütörtök (MTI) – Magyarország a fejlett Európa, az Európai Unió felé tart – szö gezte le Medgyessy Péter az Országgyűlés csütörtöki politikai vitájában. A Merre tart Magyarország? című politikai vitát a Fideszfrakció kezdeményezte. – A jólétet nem adják ingyen. Ezt mi, magyarok jól tudjuk. Az Európai Unió kihívás, alkalmazkodási ig ény, munka és teljesítmény – mutatott rá a kormányfő. A miniszterelnök leszögezte: az Európai Uniótól nem kell félni. Szerinte az országnak a felkészülésre kell koncentrálnia, a csatlakozás ugyanis ismereteket, alkalmazkodóképességet, valamint rugalmasság ot igényel. Medgyessy Péter kiemelte: "erre képesek vagyunk, a következő hónapokban a felkészülést gyorsítani kell és hatékonyabbá kell tenni. Ehhez a feltételeket a kormány megadja." – Az Európai Unió esélyt biztosít a felzárkózásra – jelentette ki a kor mányfő. Hangsúlyozta: végre valóban lesznek források a vidékfejlesztésre, Magyarország bekapcsolódhat az európai nagy úthálózatokba, korszerűsítheti vasútvonalait, közös európai segítséggel áldozhat a környezetre. Medgyessy Péter rámutatott arra, hogy Ma gyarország nemcsak kapni fog Európától, hanem ad is: tudását, nyelvét, hagyományait. – A kormány jövőképe egy olyan európai uniós Magyarország, amely magyarságidentitását erősíti, demokratikus intézményei jól működnek, a piaci versenyen keresztül moderni zál, és a fiatalság tudását versenyképessé teszi – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: egy ország akkor képes igazi teljesítményre, ha megvan a lehetőség a kiugrásra, az újrakezdésre, a mobilitásra és van szolidaritás is. Magyarország fejlődési i rányaként az esélyek javítását határozta meg Medgyessy Péter. Utalt arra: ezt célozza a lakásépítési program, a fiatal értelmiségiek életfeltételeinek javítása, az oktatás fejlesztése, a munkahelyteremtő beruházások és vállalkozások ösztönzése, az egészsé gügy átalakításával egy jobb életminőség megteremtése. – Szándékunk a biztos jövő tudatának erősítése, a középosztály szélesítése és egyúttal
