Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-31
személyiség” szerint „Magyarország elnyerte a legkiábrándítóbb új NATOtag címét, pedig ezért verseny folyt”. Érvként „a korábbi magyar kormány antiszemitizmusát, a szomszéd országok kal szemben támasztott – nem területi – követeléseit és a balkáni stabilitás megteremtésében játszható szerepének elmulasztását” hozta fel. Az új magyar honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc a NATO főtitkárával folytatott tárgyalások után elismerte, hogy a s zövetség vezetői elmondták: hazánkat már kizárták volna a szövetségből, ha lenne ilyen mechanizmus. – Magyarország Orbán Viktor nacionalista kormányának veresége nyomán visszatérni látszik a helyes útra, de a mostani vagy a jövőbeli tagországokban a válasz tások hatalomra segíthetnek olyan rendszereket, amelyek nem egyeztethetőek össze a NATO elveivel – hangoztatja a szerző, aki (a Szlovákiában azóta vereséget szenvedett) Meciart említve felteszi a kérdést: – Mi lett volna, ha a magyar választások másként al akulnak? A válasz: – A NATO ott maradt volna egy rezsimmel, amely más fenyegetések mellett igényt tart a szomszédos országokban élő magyarok képviseletére, ezzel megsértve a Magyarország által az 1999es csatlakozáskor vállalt kötelezettségeket. A Foreign Affairs cikkét nyilván nem Medgyessy Péter jövő heti amerikai hivatalos látogatása, hanem a három hét múlva esedékes prágai NATOcsúcsértekezlet elé időzítették, és abban Magyarország egyértelműen negatív példaként szerepel. Celeste Wallander írása annak a mechanizmusnak a leírásával záródik, amely a szerző szerint megvédhetné a NATOt a következő válságoktól, és továbbra is demokratikus reformokra, ígéreteik betartására ösztönözhetné a tagságot elnyert országokat. Matyuc Péter, a Honvédelmi Min isztérium kommunikációs főigazgatója lapunk kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy elhangzotte az a kijelentés, amelyet az amerikai folyóirat szakírója szerint a NATO vezetése Juhász Ferenc miniszterrel közölni kívánt. Matyuc ugyanakkor kérdésünkre elmondta: „Mi sohasem titkoltuk, hogy a honvédelmi tárcát a nyugati szövetségesek részéről súlyos bírálatok érték az előző kormány hangzatos, ám felelőtlen ígéretei miatt. Ilyenformán szavahihetőségünk komoly veszélybe került.” vissza Megalakult a romaügyi tanács Népszabadság • 2002. október 31. • Szerző: Cz. G. Medgyessy Péter miniszterelnök vezetésével az Országházban megalakult a romaügyi tanács. A testület munkájában neves nem cigány értelmiségiek mellett olyan roma vezetők – például Farkas Flórián és Horváth Aladár – is részt vesznek, akik a közélet más színterein gyakran vitatkoznak egymással. Az MSZP és az SZDSZ korábbi kormányzása idején, 1998 előtt Horn Gyula miniszterelnök vezetésével jött létre – igaz, csak néhány alkalommal ült össze – a roma program bizottság. Medgyessy Péter a második magyar kormányfő, aki szükségét érezte annak, hogy életre hív jon egy cigánypolitikai fórumot: a romaügyi tanács szerda délután alakult meg a Parlamentben. A testület elnöke Medgyessy Péter, alelnöke Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős politikai államtitkára. A huszonegy fős tanácsban cigány és nem cigány szakértők kapnak helyet: közöttük Csongor Anna, az Autonómia Alapítvány igazgatója, Eperjesi Tamás jogász, Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat és a Lungo Drom elnöke, fideszes képviselő, Gelsei Gábor katolikus pap, Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Jóka Daróczi János, az MTV Cigány Magazinjának szerkesztője, Kolompár Orbán, a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának elnöke, Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő, Koz ma Blanka, a Közéleti Roma Nők Egyesületének elnöke, Ladányi János szociológus, Orsós László Jakab újságíró, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, az írószövetség volt vezetője, Zsigó
