Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-30
önmagának. Korábban a Fidesz ismeretlen kritériumok alapján nevezte ki jelöltjeit, míg a jelenlegi kormányzat pályázatot írt ki. Szalai Annamária szerint a pénzügyminiszter sakkban tartja a Magyar Televíziót azzal, hogy a költségvetésbôl nem kapja meg a mûködéséhez szükséges összeget. László Csaba pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormánynak nincs közvetlen kapcsolata a mûsorkészítéssel, illetve az MTV nem költségvetési szerv, ezért a kormányzat nem támaszt feltételeket az M TVvel szemben. vissza Ágoston új tanácsot óhajt A jugoszláv kisebbségügyi törvény nem teszi lehetővé, hogy egy szervezet önkényesen nemzeti tanácsot alakítson, a testületet megválasztó elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya — közölte Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. Józsa arra reagált, hogy Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke közölte: ha a szövetségi alkotmánybíróság kedvezőtlen döntést hoz a párt beadványa ügyében, akkor kezdeményezni fogja egy másik nemzeti tanács létrehozását. A párt kérte a taláros testülettől a kisebbségügyi törvény, illetve a vonatkozó miniszteri szabályzat ama cikkelyeinek alkotmányossági felülvizsgálat, amelyek előírj ák, hogy a nemzeti tanács tagjait nem közvetlenül, hanem elektorok útján választják meg. Józsa szerint Ágoston András elképzelései ténybeli tévedéseken alapulnak, mert a kisebbségügyi törvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy egy szervezet önálló elképzel ésből kiindulva nemzeti tanácsot alakítson. A törvény a nemzeti tanács megválasztásának lebonyolítását a kisebbségügyi minisztérium hatáskörébe utalja, ezért az elektori közgyűlés lebonyolítása nem lehet partizánakció tárgya, erre jogilag nincs lehetőség. Amíg hatályos a jelenlegi törvény, addig az egyszer már megválasztott Magyar Nemzeti Tanács (MNT) létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Törvénytelen lenne minden kísérlet egy újabb MNT létrehozására. Senkinek meg nem fordult a fejében az, hogy egy nemzeti közösségnek két nemzeti tanácsa legyen. vissza MTIinformáció Viták Európa alkotmányáról Az egyesülő Európa leendő alkotmányának tervezete keltette eddig a legélénkebb vitát a Brüsszelben folyó konventen. A konvent kétna pos teljes ülésének vitájában az alkotmányos kérdések kidolgozásával megbízott munkacsoport javasolta, hogy a tagállamok parlamentjeit jobban vonják be az EUügyek vitelébe. Megoszlottak a vélemények a munkabizottságban, s a teljes ülésen is az alkotmány vázlatában szereplő Európa Népeinek Kongresszusa körül, amelyben a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament küldöttei találkoznának időnként az unió ügyeinek megvitatására. Joschka Fischer német külügyminiszter kijelentette: az új intézménynek akkor van értelme, ha erősíti az unió demokratikus ellenőrzését, nem csak ceremoniális funkciót lát el. Az Európai Parlament szerepét nem szabad gyengíteni vele. Michel Barnier, az Európai Bizottság konventbeli képviselője szintén ellenezte az új testületet, sok má s képviselő pedig a nemzeti parlamentek szerepének növelését is, míg francia képviselők támogatták a kongresszus létrehozását. Elmar Brok, az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, a néppártinak (EPP) a konventbeli vezetője szerencsétlen ötletnek t artotta a kongresszus gondolatát, amely csak gyengítheti az Európai Parlamentet. Giscard ötlete szerinte olyan brit és francia felfogásokat tükröz, amelyek gyengíteni akarják a nemzeti parlamentek kormányellenőrző szerepét. Giscard dEstaing, a konvent elnö ke a sok bíráló hanggal szemben arra buzdította a 105 tagú konventet, ne szorítkozzék a meglevő uniós szerződések javítgatására, hanem bátrabban újítson. A magyar kormány konventbeli küldötte, Balázs Péter, az integrációs és külgazdasági államtitkárság v ezetője igen alapos, átgondolt munkának nevezte az alkotmányos vázlatot, amely áttekinthető alapdokumentumot tesz lehetővé a sok, egymást módosítgató szerződés helyett. vissza
