Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-30
Bri t – francia feszültség Úgy látszik, önnek nem volt gyerekszobája, és nagyon rosszul nevelték! Mert énvelem így még senki sem beszélt – „nevelte” hangosan, több kollégájuk füle hallatára Jacques Chirac francia államfő Tony Blair brit miniszterelnököt. A hivat alosan csak „élénk eszmecserének” titulált veszekedés még pénteken történt, a brüsszeli uniós csúcstalálkozó egyik szünetében. Szó ami szó: Blair mindvégig nagyon morcos volt, amikor megtudta, hogy a trükkös francia a német kancellárral együtt „jégre tette ” a közös agrárpolitika reformját újabb tizenegy esztendőre. A brit bosszúságot csak fokozta, hogy Chirac nem átallotta szóvá tenni: London 1984 óta szép pénzeket kap vissza az uniós kasszából, és ennek a kivételezésnek éppen ideje volna véget vetni. Blair visszavakkantott, hogy „na, erről szó sem lehet, ez nem is téma”. Illetve, a kiszivárogtatások szerint még egy drasztikus káromkodást is megeresztett a mondat végén, arra utalva, hogy Chirac megint átverte a többieket. A francia elnök jól tud angolul, diá kkorában Amerikában pincérkedett, és esze ágában sem volt úgy tenni, mintha nem hallotta vagy nem értette volna Blair szótárát. Annyira nem, hogy a fent idézett pedagógiai szózat után két nappal sem békült meg: lefújta a decemberre kitűzött, évek óta hagyo mányos brit – francia csúcstalálkozót. A szócsata önmagában fel se tűnne – az uniós csúcsokon előfordul a viták hevében. Mégis feltűnik, mert az EU talán legfontosabb belső vitáját tükrözi. A francia – német tengely újraéledése nem öröm Londonnak, amely már ki s híján készen volt az uniós motor új főtengelyének szánt brit – spanyol – olasz különleges kapcsolattal. Sőt titkon arra számított, hogy egy régesrégi hagyományt felelevenítve, London ismét kívülről irányíthatja a német – francia viszonyt, hol erre, hol arra h elyezve döntőbírói szavának súlyát. Nos, ez egyelőre lekerül a napirendről. „Kívül maradni kedvezőtlenebb” Lehet, hogy Magyarország kedvezőbb feltételeket remélt a csatlakozáshoz, de a lényeg az EUtagság. Sokkal kedvezőtlenebb lenne az ország számára a kí vül maradás – nyilatkozta lapunknak budapesti tárgyalásai végeztével kedden Artur Mas i Gavarroval, a Katalán Autonóm Kormány főminisztere. „Az Európai Unión kívül sokkal hidegebb, mint belül” – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy tizenhét éve azonos vag y hasonló félelmek fogalmazódtak meg Spanyolországban is, tartva a versenyhelyzettől a belépéskor. Madridnak is néhány területen, például a halászat, illetve a mezőgazdaság esetében hosszú átmeneti időszakot szabtak meg, ráadásul az ibériai ország nem rész esedett semmiféle előcsatlakozási alapból, ami Magyarországot viszont már megilleti. Katalónia a belépéskor az EUs egy főre jutó átlagjövedelem 85 százalékánál tartott, ma 102 százalékon áll, annak köszönhetően, hogy hasznosítani tudták a szélesre nyílt p iac lehetőségeit. „Nem ajándékoznak semmit az Európai Unióban, a verseny kemény, s az eredményekért meg kell küzdeni.” A katalán főminiszter hangsúlyozta: látogatásának egyik célja az volt, hogy felajánlja, készek megosztani csatlakozási tapasztalataikat. A magyar fél még fontos tárgyalások előtt áll, ezeken kell törekedni az ország érdekeinek megfelelő, lehető legjobb feltételek elérésére. Artur Mast kétnapos magyarországi tartózkodásán fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök. vis sza Prága – Pozsony: felemás fogadtatás NSZ • 2002. október 30. • Szerző: Szilvássy József Koppenhágában nagy előrelépés történt az európai bővítés ügyében, h iszen még bizonyosabbá vált tíz ország belépése az Európai Unióba. Ugyanakkor a bővítés pénzügyi feltételeit legfeljebb csak olyan tárgyalási alapként fogadhatjuk el, amelyen mindenképpen javítani kell – jelentette ki Vladimír Spidla a dán fővárosban hétfő n lezajlott különcsúcsértekezletet értékelve. A cseh kormányfő hozzátette, hogy Prága kemény tárgyalásokra készülve két dolgot tart a legfontosabbnak: nagyobb részesedést kíván kiharcolni a brüsszeli kasszából és ragaszkodni fog a cseh agrárium versenykép ességének a megőrzéséhez. Hozzátette azonban, hogy a cseh mezőgazdászok még a jelenleg megajánlott feltételek mellett is jobban járnak, mintha az unión kívül maradnának. Spidla szerint Csehország nem emel kifogást a tervezett védzáradékok elle n. – A csatlakozási folyamat zárószakaszában és azt követően is felmerülhetnek váratlan gondok, amelyekre jobb kellő időben felkészülni – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök. Kilátásba helyezte, hogy a most kezdődő alkudozásokban Csehország a kemény maghoz tartozik majd. Mikulás Dzurinda hat témakörben nem ért egyet az európai uniós feltételekkel, de ezeket nem volt halandó