Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-28
jelenti, hogy az elnökség és az Európai Bizottság világos mandátumot kapott a csatlakozási tárgyalások záró szakaszának lebonyolítására és a tárgyalásoknak a decemberi koppenhágai csúcson történő lezárására. Az Európai Unió brüsszeli csúcsán született pénteki döntések az utolsó lehetséges akadályt is elhárították a bővítés útjából — fogalmazott Kovács László külügyminiszter péntek este az MTInek. Hozzátette: a bővítés így az elfogadott menetrend szerint fo lytatódik, a csatlakozási tárgyalások az év végéig lezárhatók és jövő tavasszal aláírhatók a csatlakozásról szóló megállapodások a tagjelölt országokkal. A külügyminiszter hangsúlyozta: a mostani brüsszeli döntések nem a csatlakozási tárgyalások végeredmén yét jelentik, hanem a zárószakasz kiinduló pontját, azaz az Európai Unió tárgyalási javaslatát, amit a tíz tagjelölt országgal egyenként fognak megvitatni. Kovács László kiemelte: Magyarország arra fog törekedni, hogy elérje a mezőgazdasági termelőknek ny újtott közvetlen kifizetéseknél az átmeneti időszak csökkentését, vagyis azt, hogy ne tíz év múlva, hanem már 2006 végéig a magyar termelők ugyanolyan mértékű támogatásban részesüljenek, mint az Európai Unió jelenlegi tagállamainak gazdái. Kovács László a tervezett hároméves védzáradékkal kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: erre is igaz, hogy ez csak az EU javaslata, de e kérdést is felveti a magyar fél a tárgyalások befejező szakaszában. — Magyarország törekvése arra fog irányulni, hogy a védzárad ék semmilyen különbséget ne tegyen a jelenlegi és az új tagok között, minden tagállamra azonos kötelezettségeket rójon és mindegyiknek azonos feltételeket biztosítson — jelentette ki. vissza MTIinformáció Népszavazást tar that Korzika A belügyminiszter, akinek látogatása előtt több merényletet történt a szigeten, elődei közül első ízben állt elő a forradalmainak számító indítvánnyal. Kijelentette: a Raffarinkormány által kilátásba helyezett decentralizálási folyamatban van mód arra, ho gy a sziget az eddig két megye helyett egyetlen közigazgatási egységgé — régióvá — alakuljon. Ha a helyi önkormányzati szerv, a korzikai gyűlés képviselői nem képesek megegyezni abban, hogy igényt tartanake az eddiginél nagyobb önállóságra (aminek velejár ója a többi között a központi támogatások csökkentése), Párizs közvetlenül a szigetlakókhoz fordul a válaszért. A kormány nem fogja magára vállalni a döntést önök helyett — szögezte le Sarkozy. A belügyminiszter szombati ajacciói gyűlésén nem vettek rész t a korzikai önkormányzati testület nacionalista képviselői, aki közül többen a sziget Franciaországtól való teljes elszakadását szorgalmazzák. Lionel Jospin, az előző, szocialista kormány miniszterelnöke a francia alkotmány előírásaira hivatkozva elzárkó zott a népszavazás lehetőségének fölvetésétől. A fél éve hivatalban lévő jobbközép kabinet sem kíván zöld fényt adni Korzika leválásának, de a többi régiót is érintő decentralizálási program keretében megfontolandónak ítéli a központhoz fűző kötelékek lazí tását. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint egyébként túl nagy kockázatot a referendum kiírásával sem venne magára Párizs: a sziget lakosságának 65 százalékos többsége kategorikusan ellenezi a Franciaországtól való elszakadást. A helyi ügyekbe való nag yobb beleszólás és önállóság lehetősége viszont mindkét fél számára előnyökkel kecsegtet — vélik megfigyelők. A Sarkozyjavaslat eldöntése egyelőre nem a holnap kérdése. A miniszter bejelentette: jövő tavasszal ismét Korzikára utazik és folytatja eszmecser éit a korzikai gyűlés képviselőivel. Népszavazást ajánlott Korzika intézményes jövőjéről Nicolas Sarkozy belbiztonsági miniszter,
