Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-24
kezdődő brüsszeli csúcstalálkozó küszöbén. A mostani tagállamok vezetői most még utoljára a leendő tagországok kizárásával huzakodnak, nagy nyomás alatt: ha nem sikerül egységes álláspontra jutniuk, akkor valószínűleg el kell halasztani a tagfelvételt. A bővítési biztos lapunknak elmondta: az újonco k nem ultimátumot kapnak, marad idő érdekeik érvényesítésére. A tizenötök külügyminisztereinek keddi luxemburgi ülésén fennmaradtak, sőt kiéleződtek az ellentétek a bővítés pénzügyi kérdéseiben. Bár a tíz felvételre javasolt tagjelölt ellen eg yik mostani tagállam sem emelt kifogást, újból kiderült: a mostaniak a bővítés költségeit egymásra hárítgatják, illetve összekötik különérdekeik védelmével. Ennek láttán Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, az EU soros elnöke kereken kijelentette: most vag y soha. Ha a ma este kezdődő brüsszeli csúcstalálkozón nem sikerül kialakítani a tizenötök közös pénzügyi ajánlatát a tízeknek, akkor nem lesz tartható a bővítési menetrend. – Sorsdöntő, nagyon nehéz tárgyalások elé nézünk. Amíg nincs kiegyezés a közvetlen agrárpénzekről, akkor nem lehet tovább haladni. Ha a bővítésre vonatkozó politikai akarat komoly, akkor Brüsszelben eredményre kell jutni – fogalmazott a soros elnök, hangsúlyozva: minden tényező ismert, eljött a döntés pillanata. Brüsszelben valóságos „p szichodrámára” számítanak, és felkészültek arra, hogy a csúcs nem pénteken, hanem szombaton vagy vasárnap ér véget. Előtte, ma délután Jacques Chirac francia államfő és Gerhard Schröder német kancellár külön tárgyal. Nekik kell megoldást találniuk a közös agrárpolitika (KAP) reformvitájára – e nélkül a bővítési pénzcsomag ki sem alakítható. Günter Verheugen bővítési biztos a Népszabadságnak elmondta: ő azt javasolja, hogy Párizs és Berlin közös elvi nyilatkozatban egyezzen meg, hogy a 2006ig születő átmene ti megoldások nem befolyásolják a KAP későbbi jövőjét. Ezzel megszűnne az a kölcsönös félelem, hogy a bővítés anyagi terhei hosszú távon túl nagyok lesznek Berlin vagy Párizs számára. (Az első három évre ugyanis csak 9,5 milliárd euró a „tét”, ez az eszten dőnkénti uniós büdzsének csak 3 százaléka.) A franciák azonban egyelőre nem engednek, sőt Chirac felvetette, hogy a briteknek járó költségvetési visszatérítést is számítsák bele a bővítési pénzcsomagba. (A Londonnak visszajáró pénzkeretbe hazánk is befizet majd évi csaknem 80 millió eurót.) A britek visszakézből azonnal elutasították a felvetést, még tárgyalni sem hajlandók erről. Az új tagországok gazdáinak járó közvetlen agrártámogatások (KAT) ügyében német, svéd, brit és holland részről továbbra is ellen zik, hogy az újoncok egyáltalán kapjanak ilyen pénzt. A többiek elfogadják, hogy 2004ben a KAT egynegyedét az újaknak is kiutalják, és 2013ra egyenlítődne ki a szint a mostani tagállamokéval. De vita van a legkisebb kifizethető KATösszegről, valamint a mellette adható nemzeti támogatások mértékéről. Arról is, hogy a vidékfejlesztési alap a bővítés miatt mekkorára nőjön, és hogyan osszák újra. A strukturális (térségfejlesztési) és kohéziós (felzárkóztatási) alapok ügyében sincs belső egyetértés a mostania k között. A németek sokallják az újoncoknak e keretben három évre ajánlott 25,5 milliárd eurót. A most forgó javaslat szerint infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztésekre átcsoportosítanának az újoncok számára egy jelentős keretet. Egyébként a csat lakozás utáni első évben az újoncok háromhárom százalékot biztosan felvehetnének a 2004 – 2006ra szóló keretekből, hogy ne kelljen többet fizetniük a közös kasszába, mint amenynyit kapnak belőle. Ebben az esetben viszont nem járna nekik egyszeri ellentétel ezés. Az már szinte biztos, hogy hazánk és a többi új tagállam 2004ben, már tagként, kevesebbet kap tisztán, mint 2003ban. A „tagdíjat” ugyanis rögtön be kell fizetni. Kiszivárgott értesülések szerint nagyon kemény („szűkmarkú”) a svéd, a holland, az osz trák és a finn álláspont is a pénzek ügyében. A nettó befizetők nem akarnak többet adni a közös kaszszába. Olasz, spanyol, görög, portugál és ír részről viszont nem akarnak kevesebbet kapni belőle amiatt, hogy tíz szegényebb új országnak kell újraosztani a kereteket. Sikerült viszont Luxemburgban megegyezni arról, hogy az unió legfőbb döntéshozó szervében, a Miniszteri Tanácsban hogyan súlyozzák a szavazati jogokat. 2004 végéig hazánknak öt voksa lesz az összesen 124ből, utána 12 a 321ből. Bonyolult hatal mi számtanvita folyik arról, hogy hol húzzák meg a minősített többség küszöbét, és hány voks legyen elég ahhoz, hogy egy javaslat ne kerüljön elfogadásra. Csak az év végén dől el az is, hogy hazánk és Csehország megkapjae a lakosság szerint neki járó 22 h elyet az Európai Parlamentben, vagy be kell érnünk 20 mandátummal. vissza
