Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-17
A jegybank elképzelésének közlése az egyik első lépés az euróhoz való csatlakozás szlovákiai vitájában. A nyilatkozat követte Ivan Miklos kijelölt pénzügyminiszter múlt heti kijelentését, amely szerint a feltételek teljesítése után nem kell azonnal bevezetni a közös valutát. Kohutiková viszont mege rősítette, hogy a központi bank álláspontja szerint Szlovákiának a lehető leghamarabb csatlakoznia kell az euróövezethez, s ezzel megvédenie a nyílt, kis gazdaságot a külső megrázkódtatásoktól. A szlovák kormánynak nem külön célja az euró bevezetése, ez c sak része a végső célnak, a szovjet típusú gazdasági rendszer átalakításának a valószínűleg 2004ben bekövetkező EUcsatlakozást követően. A legproblematikusabb feltétele ennek a költségvetési hiány körülbelül felére való csökkentése. A szerdán kinevezett kormány ezt 2006ra ígéri. Erről azonban a jegybanknak és a kormánynak még sokat kell vitatkoznia, mint ez a többi tagjelölt országban is történik. vissza Dublin, Hága...? Világgazdaság 2002. október 17. Szerző: Lambert Gábor Most, hogy a hollandok is emeltek a lécen, az uniós csatlakozás egyre inkább egy olyan maratoni akadályfutásra emlékeztet, ahol közvetlen a cél előtt helyezik el a legtöbb gátat. Amennyiben a nizzai szerződésnek a hét végén sikerülne átlendülnie az ír re ferendumon, máris ott a következő buktató: lesze elegendő felhatalmazása és akarata a valószínűleg addigra már csak ügyvezető holland kormányfőnek ahhoz, hogy a jövő heti brüsszeli csúcson áldását adja a bővítéshez nélkülözhetetlen pénzügyi csomagra. A kö zös álláspont hiányában ugyanis az egész csatlakozási menetrend veszélybe kerülhet. Hágából ugyan továbbra is biztató jelzések érkeznek, hogy a koalíció még hivatalban maradó részén nem múlhat a bővítés. Talán nem is alaptalan az az érvelés, hogy a populi sta koloncaitól kevesebb mint száz nap alatt megszabaduló jobbközép kabinetnek talán még egyszerűbb is lesz belemenni a tízes bővítésbe, mint ha a Pim Fortuyn Lista miniszterei még ott ülnének a kormányban. Cseppet sem mellesleg: Ausztriát követően rövid i dőn belül a második nyugateurópai országban buknak meg a kormányzati pozícióba kerülő jobboldali populistaszélsőségesek. Ha ennek nyomán a szomszédos országban és Hollandiában is a hagyományos politikai pártok erősödnének meg – mint azt a mostani előreje lzések ígérik – , ennek akár stabilizáló hatása is lehet majd, ha eljutunk a ratifikációs folyamatig. Ám mindezzel együtt is kétségtelen, hogy az elkövetkező kritikus hónapok feszes menetrendjét újabb váratlan fejlemény teszi próbára. Ki tudja, hogy az utol sóe. Elgondolkodtató, hogy az egyre újabb nehézségeket egyelőre azok a kisebb tagállamok támasztják, amelyekben pedig a korábbi felmérések szerint a bővítés támogatottsága viszonylag nagy volt. Mintha az érintett országok közvéleményében csak most kezden e tudatosulni a nyugtalanító felismerés, hogy 2004 már nagyon közel van, a tíz új szegény rokon pedig túl nagy szeletet kanyaríthat ki a tortából. Következménye lehet ez részben annak, hogy az Európai Unió igen sokáig a teljesítmények alapján ígérte az új tagok felvételét, ám végül mégis politikai döntést hozott. Aminek esetleges ódiumát pedig a tízek közül azoknak is viselniük kell, akik teljesítményük alapján is számíthatnának a belépésre. vissza A hollandiai események is b eleszólhatnak az EUbővítésbe - Kormányválság Hágában Világgazdaság 2002. október 17. Felbomlott a mindössze három hónapja alakult holland kormány, és ezzel veszélybe került az EU bővítése szempontjából fontos jövő heti uniós csúcsértekezlet sikere. A job boldali koalíció fennmaradása azonban szintén nem lett volna jó hír a jelölteknek, hiszen az azt alkotó pártok
