Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-17
visszatérést tartja a jó megoldásnak. Érthetetlennek nevezte az ellenzék magatartását, amely minden közös ügyet „pitiáner politikai viták tárgyává tesz”. – Mindebből nem egy új választás következik, hanem az, hogy észhez térnek a politikai élet szereplői, és belátják: ez a játék tovább nem folytatódhat, és visszatérnek a tárgyalóasztalhoz – fűzte hozzá. A kisebbik ellenzéki párt elnöke, Dávid Ibolya szerint a Magyar Köztársaság külügyminiszteréhez nem méltó az a nyilatkozat, amelyet Kovács László tett. – Ez a nyilatkozat el akarja fogadtatni, hogy egyeztetés nélkül nyújtotta be a kormány az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítást – jelentette ki, de hozzátette: ha valaki szót emel az előkészítetlen, szakszerűtlen alkotmánymódosítás ellen, ahogyan ő tette, az nem azt jelenti, hogy ellene van az alaptörvény megváltoztatásának. A közvélemény túlnyomó többsége továbbra is fontosnak tartja és támogatja Magyarország EUcsatlakozását. Legalábbis ezt állapította meg az a legfrissebb közvéleménykutatás, amelyet a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet október 14én végzett. A telefonos gyorsfelmérés 600 fős, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló mintán készült. (A közölt adatok hibahatára – a válaszolók számától függően – 48 százalék.) A megkérdezettek 21 százaléka szerint ez az ország jövője szempontjából a legfontosabb , 59 százalék szerint az egyik legfontosabb ügy. Ebben a kérdésben nincs jelentős különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, bár ez utóbbiak valamivel kevésbé fontosnak ítélik a csatlakozás ügyét. A lakosság többsége (78 százaléka) biztosan részt venne és igennel szavazna (75 százalék) az EUcsatlakozásra. A kormánypárti szavazók közül többen (89 százalék) voksolnának a belépésre, mint az ellenzéki szavazók közül (70 százalék). A lakosság harmadának az a véleménye, hogy a kormánypártok és az ellenzék azonos mértékben támogatja az EUcsatlakozást. Csaknem felük szerint azonban ez a kormányoldalra jellemző inkább, és ennek az ellenkezőjét csak az emberek hat százaléka gondolja. Az MSZP és az SZDSZ szavazótáborában a megkérdezettek több mint kéth armada úgy tartja, hogy a csatlakozás elsősorban a kormánypártok szívügye. A Magyar Hírlapban október 5én megjelent interjúban Medgyessy Péter kapott egy kérdést, amely arra a kevéssel korábbi kijelentésére utalt vissza, hogy ha az ellenzék nem szavazza m eg az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást, a kormány a néphez fordul. Medgyessy a válaszban így fogalmazott: „Igen, az emberekhez fordulok, és véleményüket fogom kérni, akarjáke uniós tagságunkat. Nem hagyom, hogy zsaroljon vagy diktáljon b árki, és akadályokat gördítsen európai csatlakozásunk elé. Ezek után döntsék el az ellenző politikusok, kívánnake a népakarattal szembefordulni. Ki kell derüljön, ki képviseli az ország érdekeit, és hogy kit támogat az ország többsége.” vissza Többrétegű kormányzás Népszabadság • 2002. október 17. • Szerző: Füzes Oszkár Az EUügyek nemzeti egyeztetése minden mostani tagállamban els őrendű politikai, alkotmányjogi és államigazgatási kérdés. Ma már az EU egyáltalán nem külpolitika a tagállamok számára: az uniós kapcsolatrendszer szinte minden területre kiterjed, méghozzá igen bonyolultan. Ráadásul az uniós érdekérvényesítési harcok els ő terepe éppen az, ami hazai pályán zajlik: a belpolitikai erők és érdekcsoportok küzdelme dönti el, hogy a tagállam kormánya mit és hogyan képvisel az EU döntéshozó szerveiben. Az érdekek nemzeti folyamatos meghatározására minden tagállamban k ülön intézményi és jogi mechanizmus van. Van, ahol centralizáltabb, és van, ahol puhább. Az állam- vagy kormányfők kitüntetett szerepe mellett kissé még mindig különleges, összehangoló tiszte van a külügyminisztériumoknak, de a szakminisztériumok egyre öná llóbbak az EU tanácsaiban. Várhatóan tovább nő a nemzeti parlamentek szerepe, mind a hazai uniós ügyek, mind pedig a tisztán EUs intézmények ellenőrzésében. A támogatási pénzek tényleges felhasználásában kulcsszerepük van a
