Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-16
törvényhozásban a kormánypár toknak 78, az ellenzéknek 72 mandátuma van. A kormánykoalíció tagjai közül a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) 28, a Magyar Koalíció Pártja 20, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 15, az Új Polgárok Szövetsége (ANO) s zintén 15 mandátummal bír. A legtöbb, 36 képviselő a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom — Néppárt (HZDS — LS) frakciójában ül. A Robert Fico nevével jegyzett másik ellenzéki párt, a SMER (Irány) 25 mandátumot tudhat a magáénak, és 1 1 képviselőt küldhetett a parlamentbe Szlovákia Kommunista Pártja (KSS), amely a 13 évvel korábbi rendszerváltás után tért vissza. A várakozásoknak megfelelően a parlament elnökévé a kereszténydemokrata Pavol Hrusovskyt, első alelnökévé Bugár Bélát, az MKP elnökét választották; az előző időszakban mindketten alelnökök voltak. Rajtuk kívül Zuzana Martináková (SDKÚ) és Pavol Rusko (ANO) személyében a másik két kormánypárt is alelnöki posztot kapott. A negyedik alelnököt, Viliam Veteskát az ellenzéki HZDS — LS jelölte. Az alakuló ülés után utoljára ült össze Dzurinda régi kabinetje, és a kormánytagok benyújtották lemondásaikat. Dzurinda új kabinetjének tagjai ma veszik át kinevezéseiket. vissza EU: feltétel az „új” alkotmány - Bá rándy újabb négypárti egyeztetést javasol Magyar Nemzet 2002. október 15. Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az EUcsatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatát. Ennek kapcsán az igazságügyminiszter újabb négypárti egyeztetést sürgetett, amellyel "megelőzhetú lenne az alkotmánymódosítás kiélezett p arlamenti vitája is." Az EUcsatlakozás alkotmányos feltételeit megteremteni hivatott alkotmánymódosítást kedden terjesztette be az Országgyűlésnek a kormány. A javaslat hatáskörök átengedéséről, a Magyarországon lakó uniós polgárok választójogá ról, illetve közteherviselési kötelezettségéről, a nemzeti bank új feladatairól és a csatlakozásról március 15én megrendezendő népszavazásról szól. A javaslat szerint a Magyar Köztársaság az EU alapító szerződéseiből fakadó követelmények teljesítéséhez s zükséges mértékig az unió részére átengedheti egyes, az alkotmányból eredő hatásköreinek gyakorlását, illetve azokat a tagállamokkal közösen gyakorolhatja. A csatlakozást követően az alkotmánymódosítás szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Köztára ság központi bankja felelős a monetáris politikáért. A jelenleg hatályos alkotmány szerint az MNB feladata a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme és a pénzforgalom szabályozása is. A javaslat szerint az önkor mányzati választásokon a Magyar Köztársaság területén élő európai uniós állampolgárt, továbbá a bevándorolt nem magyar állampolgárt is megilleti a választás joga, továbbá a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben való részvétel joga, ha a szava zás napján az ország területén tartózkodik. Az európai uniós állampolgár helyi önkormányzati képviselővé is választható. A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar és európai uniós állampolgárnak joga lenne ahhoz, hogy az európai parlamenti választáson választható, és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen. A javaslat szerint a Magyar Köztáraságban minden természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelően hozzájárulni a közterhekhez. A jelenleg hatályos alkotmány szerint ez csak a Magyar Köztársaság állampolgárainak kötelessége. Az alkotmánymódosítás tartalmazza továbbá, hogy 2003. március 15. napján ügydöntő népszavazást k ell tartani a következő kérdésről: "Egyetérte Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja legyen?". A javaslathoz fűzött miniszteri indoklás szerint a csatlakozás alkotmányosságának megteremtése érdekében biztosítani kell az alkotmányból fa kadó hatáskörök gyakorlásának a csatlakozáshoz szükséges mértékű átengedését az EU részére. Ezért az alkotmányban meg kell fogalmazni egy olyan csatlakozási klauzulát, amely rögzíti ennek kritériumait. A miniszteri indoklás szerint a javaslat megfogalmazá sa egyértelművé teszi, hogy a csatlakozás, illetve az EUtagság a tagállamokkal való egyenjogúságon, a döntéshozatalban való egyenjogú részvételen alapul. A hatáskörök átengedése nem korlátlan, hiszen arra csak az EUt alapító szerződésekből fakadó követel mények teljesítéséhez szükséges mértékig kerülhet sor.
