Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-15
13 Egy ír nem miatt két évet csúszhat az EUbővítés? Nem tud több pénzt ajánlani az Európai Unió az újonnan csatlakozó országoknak annál, mint amennyit már java solt – hívta fel tegnap a figyelmet az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia. Nincs "holtbiztos B terv” arra az esetre, ha Írország megint elutasítaná a nizzai szerződést – összegezte értesüléseit Paul Taylor, a Reuters európai ügyekkel foglalkozó tudósító ja. Közben Portugália is népszavazást tervez a szerződésről. Van lehetőség változtatni bizonyos dolgokon a kétoldalú tárgyalásokon, de általában véve az a helyzet, hogy több pénz nincs – mon dta tegnap Koppenhágában a Baltikum fejlesztéséről tartott csúcsértekezleten a dán külügyminiszter. Per Stig Moeller elmondta, hogy az EUba törekvő tíz tagállam – közöttük Magyarország – lényegében már minden, a költségvetést nem érintő kérdést lezárt a t árgyalásokon. Az EUtagállamok és a tagjelöltek azonban még mindig vitáznak a "pénzügyi csomagon”, azon, hogy az új tagországok mennyi pénzügyi segélyt kapjanak a csatlakozás után. A legkomolyabb probléma a közvetlen agrártámogatások ügye: az EU kezdetben csak 25 százalékát kívánja adni annak az összegnek, amelyet a jelenlegi tagállamok kapnak. Moeller elmondta, hogy az EU október 24 – 25én brüsszeli csúcstalálkozóján véglegesíti álláspontját, s erről Dánia október 28án Koppenhágában tájékoztatja a tíz tag jelölt országot. "Nem azért hívjuk ugyan őket Koppenhágába, hogy az eszi, nem eszi álláspontról tájékoztassuk őket, de meg kell mondanom, hogy a(z EU) költségvetés nem emelkedhet” – mondta a dán külügyminiszter. Az a sajnálatos igazság, hogy ha az ír sza vazók a közvéleménykutatások jóslatai ellenére szombaton elutasítják a nizzai szerződést, akkor nincs olyan "holtbiztos B terv”, amely szavatolná az EU történelmi bővítésének menetrendjét – írta tegnap a Reuters szerkesztője. Paul Taylor EUtisztségviselő kre hivatkozva megjegyezte: ha az írek másodszor is nemmel szavaznak, akkor az EU 2004ben esedékes bővítése nemcsak néhány héttel vagy hónappal, hanem akár két évvel is csúszhat. Jogi szakértők szerint bíróság előtt nem állná meg a helyét az a terv, amel yet egy újabb ír "nem” esetére gondoltak ki Brüsszelben. Az elképzelés az volt, hogy a nizzai szerződés legfontosabb intézményi rendelkezéseit beleveszik mind a tíz EUtagjelölt csatlakozási szerződésébe, amelyek így az írek szavazataitól függetlenül is a ratifikációs eljárás részét képeznék minden EUtagállamban. Csakhogy ez esetben bármelyik ír elmehet az ír legfelső bírósághoz, és azzal érvelhet, hogy "mi pontosan ezt szavaztuk le”; s az ír bírónak meg kellene kérdőjeleznie az írországi ratifikáció jogos ságát. "Elképzelhetetlen, hogy az írországi újabb nem után bármelyik vezető is kimondja: oda se neki, folytatjuk a bővítést” – mondta az EU brüsszeli bizottságának egyik magas rangú tisztségviselője. Járható út még az, amelyben az EUkülügyminiszterek sze ptemberben megállapodtak: újabb ír nem esetén Dublin politikai nyilatkozatban szögezné le, hogy az újabb "nem” egyáltalán nem a bővítésre vonatkozik. Hatásos lehet ugyan, de nem elég: a nizzai szerződés 2002 végén automatikusan "kimúlik” – hacsak nem rati fikálja azt minden tagállam. Ha pedig Nizza nem érvényes, akkor újra az 1997es amszterdami szerződés lép hatályba: ez a tagállamok számát "maximum 20ban” korlátozza, amíg a tagállamok egy újabb szerződésben meg nem állapodnak és azt nem ratifikálják. Te gnap a portugál kormányfő az MTI szerint azt mondta, hogy ők is népszavazást terveznek a nizzai szerződésről. Barroso erről azután beszélt, hogy tárgyalt dán kollégájával. vissza MHösszeállítás Korlátozott szavazati jog a kisebbségeknek A nemzetiségek képviselői önálló frakciót, egy kisebbségi tanácsot alakíthatnának a p arlamentben, ám szavazati jogukat csak korlátozottan érvényesíthetnék, ugyanis az egész kisebbségi tanács összesen 23 vokssal bírna – tudtuk meg abból a munkaanyagból, amelyet a kancellária a nemzetiségek képviselőivel a napokban egyeztetett. A kancelláriaminiszter és a nemzetiségek vezetőinek találkozóját követően előzetes koncepció készült a probléma megoldásáról, melyet a napokban juttatott el a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal az éri ntetteknek. Biztosítani kell az Országgyűlésben a 13 nemzeti és etnikai kisebbség kedvezményes képviseletét – mondja ki a lapunk birtokába került vitaanyag. Ám a tervezet szerint a nemzetiségek képviselői önálló frakciót, egy kisebbségi tanácsot alakítha tnának a parlamentben. Ennek jogai gyakorlatilag megegyeznének a pártok frakcióival, a szavazati jog kivételével: az egész kisebbségi tanács 2 vagy 3 szavazattal bírna. Azt már a testület dönti el, milyen módon élne ezen jogával: rotációs rendszerrel, a fr akció elnökségét illetné meg vagy többségi állásfoglalás alapján szavaznának. A nemzetiségi képviselők megválasztásáról több javaslatot tartalmaz a tervezet. Az egyik megoldás szerint az országos önkormányzatok közgyűlése delegálhatna képviselőt. Az is el képzelhető, hogy ezen testületek által
