Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-12
10 vissza Amerikában a restitúció ügye - Tom Lantos az egyházi javak visszaszolgáltatását sürgette a képviselőházban Magyar Nemzet 2002. október 12. Szerző: Lukács Csaba Tom Lantos amerika i kongresszusi képviselő a romániai és szlovákiai magyar egyházi javak visszaszolgáltatását sürgette a washingtoni képviselőházban – áll a New Yorki székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa közleményében. A nemzetközi kapcsolatok bizottságának rangidős t agja szerint a másfél milliós romániai és ötszázhúszezres szlovákiai magyar közösségek érdekében szólva kifejtette: a legfontosabb megoldatlan kérdés mindkét közösség esetében a restitúciós törvények életbeléptetésének folyamatos elodázása, valamint – amen nyiben a visszaszolgáltatás nem lehetséges – a közösségek és az egyházak méltányos kárpótlása. A képviselő elismerte, hogy a két ország jelentős lépéseket tett e létfontosságú kérdés rendezéséért, de a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása la ssú és korlátozott mértékű. A politikus figyelmeztette a csatlakozni szándékozó országokat, hogy az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot a demokratikus társadalom mércéjének tekinti. Információnk szerint folyik az amerikai magyarok egy es szervezeteinek lobbitevékenysége, hogy ha Romániát és Szlovákiát a prágai NATOcsúcson meg is hívják a szövetségbe, a szenátorok a csatlakozás ratifikálásakor szabják feltételül a kisebbségi kérdés rendezését. Székelyföldi eurorégió? Tőkés László, az R MDSZ tiszteletbeli elnöke egy tegnapi, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: bár végre törvény született a restitúcióról, a jogszabály végrehajtásáról szóló rendeletek tárgyalása elakadt. Megint nagy a veszélye annak, hogy „papíron marad a törvény”. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere úgy vélte, Székelyföldnek külön eurorégióként van csak jövője. A városvezető arra kérte az anyaországban élő magyarságot, hogy használja ki azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyeket Erdély kínál számukra. vissza Jimmy Carteré a Nobelbékedíj - A volt amerikai államfő két évtizednyi tevékenységét ismerték el Népszabadság • 2002. október 12. • Szerző: Horvát h Gábor A Nobelbékedíjat odaítélő öttagú norvég testület idén Jimmy Carternek, az Egyesült Államok 39. elnökének ítélte oda az elismerést. A gesztus Carter államfőként és a leköszönése óta eltelt több mint két évtizedben kifejtett tevékenységé nek szólt, de félreérthetetlenül és nyíltan utalt a jelenlegi amerikai külpolitika elítélésére is. A Nobelbékedíjért köszönetet mondva Jimmy Carter a nevét viselő, atlantai demokráciaközpont érdemeit méltatta. A 78 esztendős volt elnök szerin t a demokrácia és a béke ügyét előmozdító intézmény lesz a legfontosabb, amit az utókorra hagy. A Bushkormányzattal az elmúlt időben többször is nyílt konfliktusba keveredett Carter nem volt hajlandó válaszolni a CNN Irakra vonatkozó kérdéseire, mit mondt a, ezen a napon csak a díjjal szeretne foglalkozni. Helyette Gunnar Berge , a díjat odaítélő testület elnöke mondta ki: a döntés egyben George W. Bush politikájának bírálata is. Carter egy Georgia állambeli mogyorófarmer családjában született. Jó tanulóként a helyi egyetemről haditengerészeti akadémiára került, egy atommeghajtású tengeralattjárón szolgált, atomfizikát tanult. Apja halálakor azonban hazament, átvette a családi farmot, és politizálásba fogott. Georgiai kormányzóként lett demokrata elnökjelölt. A Watergatebotrány miatt lemondott Nixon utódját, Gerald Fordot győzte le – elsősorban makulátlan erkölcse, mély, őszinte vallásossága, a washingtoni politikai intrikától való távolsága révén. Beiktatása napján a biztonsági előírásokra és a téli hidegre fittyet hányva, gyalog tette meg a Capitoliumról a Fehér Házig vezető félórás sétát. Első intézkedése a vietnami háborús szolgálatot megtagadóknak adott elnöki kegyelem volt. Belpolitikai kérdésekben nem sokat törődött a
