Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-12
4 állítólag igazából ebben a funkcióban szeretné őt látni), vagy akár a szerbiai kormányfő. Kostunica némileg módosította Djindjic elleni haditervét is, és legutóbbi nyilatkozatában már nem a kormányfő leváltását (azaz a rendkívüli parl amenti választások kiírását) jelölte meg első lépésként, hanem az új alkotmány meghozatalát. Ez több hónapos haladékot nyújt fő vetélytársának, hogy felkészüljön a választásokra. Az első fordulóban az államfő Belgrádban és a szerbiai vidéken volt jobb, míg Labus a kisebbségek lakta Vajdaságban és a Szandzsákban aratott győzelmet, s ez valószínűleg most is így lesz. Kostunica néhány megnyilatkozása - főleg munkatársainak nacionalista szellemű nyilatkozatai - elriasztották a nemzeti kisebbségeket. Gyanút kelt ett az az elképzelése is, hogy Szerbiát hat körzetre kell osztani, ami tulajdonképpen a tartományok felszámolását jelentené. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a második fordulóban is Miroljub Labus támogatására szólított fel. v issza Elégedetlenségi mutató Magyar Hírlap 2002. október 12. Szerző: Makai József Vasárnap, október 13án tartják az elnökválasztás második fordulóját Szerbiában. Az első körből - az előrejelzéseknek megfelelően - Vojislav Kostunica, Jugoszlávia jelenlegi elnöke és Miroljub Labus, a szövetségi kormányfő helyettese jutott tovább. A felmérések szerint Kostunica az abszolút esélyes, majd kétszer annyi szavazatra számíthat, mint ellenfele. Az ő patriarchális, konzervatív, állam- és nemzetközpontú Szerbiaképe többet hozhat, mint Labus re formista programja és az integrációról szóló elképzelései. Amikor jövőképről van szó, Szerbia még a múltban hisz. Kostunica számíthat azok voksaira, akik az első körben valamelyik fasisztoid, nacionálkommunista vagy nacionalista jelöltet támogatták. Labusn ak viszont szinte lehetetlen új támogatókat szerezni: aki szerint a Labust támogató Zoran Djindjic kormánya jól végzi a dolgát, aki a fájdalmas reformokban hisz, az Labusra voksolt. Nem tud olyat mondani Labus, amivel Kostunicától venne el híveket. Mindez azonban csak akkor lesz vagy lehet így, ha a választás második fordulója érvényes lesz. A szerbiai választójogi törvény szerint az elnökválasztás mindkét fordulójában az érvényesség feltétele a több mint ötvenszázalékos részvételi arány. Amennyiben érvény telen lenne a második forduló, az egész eljárást meg kellene ismételni. Ha valamiért, akkor ezért fohászkodhat Djindjic miniszterelnök. Az első forduló előtt a közvéleménykutatók hatvanhatvanöt százalékos szavazási hajlandóságot regisztráltak. Szeptembe r végén evvel szemben ötvenöt és fél százalékos volt a részvételi arány. Ez magyarázza meg a harmadik helyezett, az ultraradikális, soviniszta Vojislav Seselj jó szereplését. Seseljt korábban tíztizenöt százalékon mérték, az első körben mégis huszonháromn ál is többet kapott. Fegyelmezett hívei elmentek szavazni, és ha a szocialisták megfogadták volna a hágai vádlott Slobodan Milosevic börtönben keltezett üzenetét, Seselj verhette volna Labust. Az első forduló után Seselj - visszaélésekre hivatkozva - bojk ottot hirdetett, és felszólította támogatóit, hogy senkire se szavazzanak, maradjanak otthon. Azt egyelőre nem lehet tudni, köttetette alku Seselj és a szerbiai kormány között, ám ha akciója sikeres lenne, akkor abból ketten profitálnának. Egyrészt a radi kális jelölt: kapna még egy esélyt. A másik szerencsés Djindjic lenne. Seselj a mostani választási időszakból megerősödve, királycsinálóként jönne ki, ha lenne elég ereje megakadályozni Szerbia új elnökének megválasztását. Djindjic pedig lélegzetvételnyi időhöz jutna. Vagy új jelölt után nézhet, vagy új választási stratégiát eszelhetne ki, vagy valamilyen taktikai manőverrel tehetne kísérletet Kostunica gyengítésére. Szerbiában a második fordulóban a részvételi arány rendszerint lényegesen alacsonyabb, mi nt az elsőben. Máshogy lesze ezúttal? A radikálisok tesztje is lesz a vasárnapi voksolás: képese Seselj érvényesíteni akaratát, érdekét? Az előrejelzések szerint az érvényesség szűken ugyan, de meglehet: csupán a radikális szavazók harmada válaszolta, ho gy eleget tesz a bojkottfelhívásnak. A választói absztinencia a politikai folyamatok aggasztó következménye. Két évvel ezelőtt, október 5én bukott meg az előző rezsim. A tüntetésekkel, a parlament és a tévé felgyújtásával nyomatékosított elnökváltást vála sztások előzték meg. Kostunica akkor elsöprő győzelmet aratott. Idén az első forduló
