Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-12
10 legbefolyásosabbnak kell lenni. Aki pedig Oroszországban vagy O roszországgal üzletel, annak gyakran alkalmazkodnia kell ezekhez a szabályokhoz. A még mindig nem teljesen „tiszta” magyar gazdaságnak azonban óvatosnak kell lennie a korrupt üzleti magatartás, az erőfölénnyel való visszaélés vagy esetleg a pénzmosás ilyet én importjával. Mindeddig a nyugati országok olyan automatikus ellenőrként működtek, amelyek jeleztek, ha bármely középeurópai országban túlságosan elharapództak ezek a jelenségek. Félő azonban, hogy az Oroszországhoz való gazdasági közeledésnek tulajdoní tott előnyök miatt a Nyugat, akárcsak 1993 és 1998 között, kevésbé lesz érzékeny, mint kellene. Pedig a „keleti piacok visszaszerzését” önmagáért értéknek tekintő jelenlegi magyar kormánynak szüksége lenne a nyugatiak korábbi józanságára. Konklúzió A ter rorizmus elleni háború részben elindított, részben katalizált számos olyan folyamatot, amely lassan, de biztosan megszünteti a magyar külpolitika korábbi „kegyelmi állapotát”. Mert szinte kegyelmi állapot volt az, hogy hazánk nagyhatalmakhoz fűződő viszony át olyan egyszerű cél mentén lehetett felépíteni, mint a nyugati intézményrendszerhez való csatlakozás. A NATO katonai szerepének visszaszorulása, az EU és az USA közti ellentétek éleződése és Oroszország megnövekedett súlya miatt a magyar külpolitika stra tégiáját is újra kell gondolni. Minél előbb, annál nagyobb lesz a mozgásterünk később. vissza A NATO küszöbén - Magyarország segíti Tallinn euroatlanti törekvéseit Magyar Nemzet 2002. szeptember 12. Szerző: Ruff Orsolya Magyarország mindent elkövet annak érdekében, hogy Észtország mihamarabb a NATO tagja lehessen – jelentette ki Mádl Ferenc államfő miután tegnap Budapesten tárgyalt az Észt Köztársaság elnökével, Arnold Rüü tellel. Mádl Ferenc hozzátette, hogy Magyarország a másik két balti állam, Lettország és Litvánia NATOfelvételét is támogatja. A két államfő egyetértett abban, hogy a közelgő európai uniós csatlakozás újabb komoly lendületet adhat az eddig is jól fejlődő magyar – észt gazdasági kapcsolatoknak. Mint Mádl Ferenc elmondta: a megbeszélésen elismerését fejezte ki az észt nép azon erőfeszítéseiért, melyet országuk gazdasági, politikai és kulturális függetlenségének elérése érdekében kifejtettek. Arnold Rüütel egy úttal köszönetet mondott azért a támogatásért, melyet Magyarország annak idején Észtország függetlenségének 1991es kivívásához nyújtott. A tegnapi tárgyalásokon egyebek között szó esett még a kulturális és oktatási kapcsolatokról, valamint a finnugor roko nság témaköréről is. A két államfő jelenlétében László Csaba pénzügyminiszter és Aino Lepik von Wirén, az észt miniszterelnöki hivatal államtitkára tegnap aláírta a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adózás kijátszásának megakadályoz ásáról szóló egyezményt, amely a jövedelem- és a vagyonadók területére vonatkozik. Arnold Rüütelt több nagyvállalat vezetője, illetve tulajdonosa elkísérte Magyarországra. Ők a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában rendezett üzleti fórumon talál kozhattak magyar partnereikkel. Arnold Rüütel tegnap találkozott Demszky Gábor budapesti főpolgármesterrel, Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével is. A magyar – észt államközi kapcsolatok története egyébként egésze n 1921re nyúlik vissza, amikor Magyarország elismerte a függetlenné vált Észt Köztársaságot, 1923ban pedig követséget nyitott Tallinnban. A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére 1991ben került sor, rá egy évvel pedig aláírták a kapcsolatokat szabályoz ó alapszerződést. 1992 óta meglehetősen intenzív a két ország közötti együttműködés, és igen gyakoriak a magas szintű látogatások Tallinnban és Budapesten egyaránt. Magyar külügyminiszter először 1992ben látogatott Észtországba Jeszenszky Géza személyében , 1996an pedig Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is Tallinn vendége volt. A magyar kormányfők közül elsőként Orbán Viktor tárgyalt az észt fővárosban, 2000 májusában. A megbeszéléseken egyébként – a kétoldalú kapcsolatokon kívül – szinte mindig szó es ik a két ország euroatlanti törekvéseiről, különös tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió, Észtország pedig az EU- és a NATOcsatlakozás küszöbén áll. Rendszerint a kulturális kapcsolatok is nagy hangsúlyt kapnak: Tallinnban például már két év e működik magyar intézet. vissza
