Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-07
11 csaknem valamennyi vitás kérdésben, úgyhogy délután má r csak a közös parlament megválasztásának módja maradt tisztázatlan. Javier Solana erről újabb tárgyalást kezdett Milo Djukanovic montenegrói elnökkel. Zoran Djindjic szerbiai kormányfő optimista nyilatkozatában azt mondta, hogy megszületett az egyetértés a legbefolyásosabb vezetők között, most már csak az alkotmányozó bizottságban, majd a parlamentekben kell elfogadni a szöveget, és következhet a választások kiírása. Kevésbé derűlátó belgrádi elemzők szerint a podgoricai vezetés nagymértékben véghezvitte azt a szándékát, hogy az új alakulat ne legyen szilárd állam, hanem két önálló köztársaság ideiglenes közössége, amely a három év múlva esedékes felülvizsgálás után széthullhat. Solana azt a brüsszeli álláspontot igyekezett érvényesíteni, hogy az új állam képes legyen tárgyalni Szerbia és Montenegró felzárkózásáról, és garanciát vállalni a két tagköztársaság kötelezettségeinek teljesítéséért. Miroljub Labus szövetségi kormányalelnök és szerbiai elnökjelölt stábja tegnap cáfolta azokat a híreszteléseket, ho gy visszalépését fontolgatja, hogy elkerülje a vereségét Vojislav Kostunicával szemben. Erre Vladan Batic igazságügyminiszter célzott egy tévényilatkozatában, azt a meggyőződését hangoztatva, hogy az elnökválasztás a szavazók közömbössége miatt kudarccal fog végződni. Emlékeztetett arra, hogy 2000ben a hallatlan lelkesedés közepette csak 57 százalékos volt a részvétel az elnökválasztásokon, most pedig semmi esély arra, hogy összejöjjön az 50 százalék. Vojislav Kostunica viszont arra figyelmeztetett, hogy a Djindjickormány állítólag megkísérli majd az elnökválasztási eredmények megsemmisítését, hogy megakadályozza az ő győzelmét és a rendkívüli parlamenti választások kiírását. vissza Brüsszel és Washington a jelentés visszavo nását követeli Népszava 2002. szeptember 7. Az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomatékosan felszólította a boszniai Szerb Köztársaságot, hogy vonja vissza a srebrenicai mészárlásról készített jelentését, amely megkérdőjelezi, hogy a szerb hadsereg a keletboszniai város lerohanásakor kivégzett több ezer polgári lakost — jelentette a BBC. A boszniai Szerb Köztársaság által kedden nyilvánosságra hozott jelentés szerint erősen eltúlzottak azok a bosnyák állítások, amelyek szerint 1995 júliusában, Srebre nica ostromakor 68 ezer muzulmán férfi vesztette életét. Banja Luka szerint a város bevételekor legfeljebb kétezer menekülő bosnyák katona esett el. Az Európai Unió nevében Dánia szarajevói nagykövetsége közleményt adott ki, amely szerint a Szerb Köztársa ság srebrenicai jelentése messze van a valóságtól. Az Egyesült Államok szarajevói diplomáciai külképviselete egyenesen hazugságnak minősítette a jelentést, követelve a tanulmány visszavonását. Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja sze rint a jelentésben foglaltak annyira távol vannak az igazságtól, hogy szinte nem is érdemes velük foglalkozni. A Vöröskereszt adatai szerint több mint hétezer embernek — javarészt férfinak — veszett nyoma 1995 júliusában, amikor a boszniai szerb hadsereg R atko Mladic tábornok közvetlen irányítása alatt ostrom alá vette az ENSZbékefenntartók védelme alatt álló Srebrenicát. Az elmúlt hét év alatt az eltűntek után kutató szakértők több mint kétezer áldozat holttestét találták meg, és alig százat sikerült azon osítaniuk. vissza Kampánycsend Szlovákiában Népszava 2002. szeptember 7. Bár a szlovákiai parlamenti választásig még két hét van hátra, pénteken életbe lépett a kampánycsend, ezért óriási érdeklődés előzte meg a v oksolás előtti utolsó, nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási adatokat. Ezek is arról tanúskodnak, hogy a Magyar Koalíció Pártját aligha kerülhetik majd meg a kormányalakításnál, illetve minden bizonnyal kiszorul a hatalomból a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS).
