Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-30
7 felelősséget sajnos már tízmillió kis „Dosztojevszk ijnek” kellene viselnie, bűntelen... vissza Dr. Czuczai Jenő EUszakjogász, a bruggei Európa Egyetem vendégprofesszora Európai jobbközép pártok a bővítésért 2002. szeptember 29. 12:35 MTI A közép- és keleteurópai jobboldalnak meggyőződése, hogy régiónknak egyenjogú partnerként kell részt vennie a demokratikus Európa jelenéről és jövőjéről szóló döntések meghozatalában - tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a közép- és keleteurópai jobb közép pártok 4. konferenciája fogadott el a hét végén Prágában. A dokumentum szerint ezért a régió országai számára külpolitikai prioritás a NATOhoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozás. A tanácskozáson, amelyen Közép- és KeletEurópa 16 o rszágának mintegy 70 jobboldali politikusa vett részt, Magyarországról a FideszMPP képviseltette magát. A jobbközép pártok támogatják a NATO további kibővítését, valamint régiónk országainak csatlakozását az Európai Unióhoz. „Teljes jogú tagként kívánun k belépni az Európai Unióba, mert elfogadhatatlan lenne, hogy Közép- és KeletEurópa számára hosszú távon más szabályok legyenek érvényesek, mint a jelenlegi tagokra" - olvasható ezzel kapcsolatban a dokumentumban. A nyilatkozat aláírói ugyanakkor kritik usan szólnak arról, hogy míg az Európai Unió tagállamaiban, illetve az Egyesült Államokban - megfogalmazásuk szerint - fokozatosan a jobbközép pártok kerülnek hatalomra, addig régiónkban az ellenkező előjelű folyamat érvényesül. Szerintük a jobboldalnak ez zel szembe kell néznie, s meg kell győznie a választók többségét, hogy az általa ajánlott út jobb, mint a baloldali alternatíva. A volt szocialista országokban az idén Magyarországon és Csehországban nyert parlamenti választásokat a baloldal, míg Szlovák iában a jobboldal győzött. Lengyelországnak és Romániának szintén baloldali kormánya van. A baloldali koalíciónak legutóbb az uniós Németországban is sikerült megőriznie kormányzati pozícióját. A közép- és keleteurópai jobbközép pártok első ízben 1999b en tanácskoztak Gdanskban. A rendszeres tanácskozások egyik kezdeményezője a Fidesz volt. 2000ben Budapest, míg 2001ben Tallinn volt a konferencia színhelye. A tanácskozás hagyományos társrendezője az Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) az Egyesült Áll amokból. vissza Orbán külföldön hallgatultimátumáról A kormánypártok ugyan üdvözölték, hogy minden párt szavát adta, hozzájárul az alkotmány módosításához, a volt kormányfő nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy pártja — biz onyos esetben — mégsem járul hozzá. Igaz, ezt inkább csak itthon hangoztatja. Orbán Viktor a hét végén Bécsben azt emelte ki, hogy Magyarország uniós tagságának nincs alternatívája. A volt kormányfő úgy fogalmazott, a csatlakozást jól és rosszul is meg le het oldani, ezért az ellenzék és a kormány tárgyalni fog, milyen feltételeket kell még teljesíteni. Az Osztrák Néppárt konferenciáján utalt rá, hogy a csatlakozás nem jelent automatikus felzárkózást, hanem tenni is kell érte. Példának említette, hogy erősí teni kell a kis- és középvállalatokat, a gazdákat, az átlagjövedelmek színvonalát pedig közelíteni kell az uniós átlaghoz. Az utóbbiak azok a feltételek, amelyekhez korábbi megnyilatkozásaiban az alkotmánymódosítás ellenzéki támogatását kötötte. Az mindene setre tény, hogy a Fidesz igenje nélkül nincs alkotmánymódosítás, ami nélkül viszont nincs csatlakozás.
