Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-28
8 Kostunica vagy Labusz? Népszabadság • 2002. szeptember 28. • Szerző: Pilcz Nándor Vasárnap járulnak az urnákhoz a szerb választópolgárok, hogy megválasszák országuk következő elnökét. A tizenegy jelölt közül a vetélkedés minden bizonnyal Vojiszlav Kostunica jelenlegi jugoszláv államfő és Miroljub Labusz jugoszláv miniszterelnökhelyettes között dől majd el, de a végeredményre valószínűleg a második fordulóig várni kell. Több mint hat és fél millió szerbiai polgár adhatja le voksát vasárnap a köztársaság következő elnökére. Csütörtök éjfélkor megkezdődött a kampánycsend, és ennek sokan örülnek, m ert nagyrészt bekövetkezett az a borúlátó jóslat, amely szerint ezt a választást ritka durva kampány vezeti be. Az ostor (akárcsak a milosevicsi időkben) a legtoleránsabb, Európapárti jelöltön és hívein csattant: a szélsőséges nacionalista csacsaki polgár mester, Velimir Ilics fellegvárában tojással dobálták meg az egyik legesélyesebb jelölt, Miroljub Labusz stábját, Belgrádban és Újvidéken megverték a nevével és fényképével ellátott szórólapokat osztogató aktivistákat, közülük többen a kórházban kötöttek k i. Az elnökválasztás súlyát növeli, hogy a milosevicsi köztársasági alkotmány az elnököt mondhatni korlátlan hatalommal ruházza fel. Törvényessége viszont mármár megkérdőjelezhető több okból is. Először is mivel a 11 induló elnökjelölt közül kettő ( Seselj és Pavkovics) ellen már készül a vádirat Hágában, másodszor, mivel a szavazópolgárok jegyzékbe vétele is felemás megoldás alapján történt: Koszovóban nem minden polgár szavazhat (az albánok nemigen vennének részt a voksoláson), csupán a szerb enklávék polgár ai, az elnökjelölteket viszont – biztonsági okokbó l – nem engedték be korteskörútra a nemzetközi ellenőrzés alatt álló albán többségű tartományba. A felmérések azt mutatják, a 11 jelölt közül ketten esélyesek: Vojiszlav Kostunica szövetségi elnök és Miroljub Labusz, a szövetségi miniszterelnökhelyettes. Végig fej fej mellett haladtak, a legutóbbi felmérés azt mutatta, hogy Kostunica a szavazók kb. 31, Labusz 29 százalékára számíthat, s a polgároknak 65 százaléka biztosan részt vesz a voksoláson. A második körben Kostunica a szélsőjobboldali szavazatokat é ppúgy besöpörheti, mint a levitézlett szocialista párt megfogyatkozott híveinek voksát. Labuszra főként a fiatalok fognak voksolni, akik a másfél évtizedes rémálom után minél előbb Európában szeretnének felébredni. Egy vallásos nacionalista Vojiszlav Kostu nica 1944ben született Belgrádban, végzettségét tekintve jogász, 1970ben tanársegéd lett a belgrádi jogi karon, 1974ben doktorált, s még ugyanabban az évben egy politikai tisztogatás keretében el is távolították az egyetemről. Egyike a Demokrata Párt al apítóinak (1989), majd 1991től a saját maga alapította Szerbiai Demokrata Párt elnöke. Nős, gyermeke nincs. Két éve sokan meglepetéssel vették tudomásul, hogy a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) elnevezésű választási tömörülés, amely szinte minden szerbia i ellenzéki pártot egybe fogott a Milosevics elleni küzdelemben, éppen a „szalonfasisztaként” emlegetett Kostunicát tette meg a szövetségi elnöki választások jelöltjévé. A választás – persze – nem volt véletlen, hiszen Kostunica éppen nacionalizmusával, ny íltan vállalt vallásosságával, a szerb pátriárkához fűződő jó viszonyával, valamint azzal, hogy soha nem kötött (úgymond suba alatt) paktumot sem a szocialistákkal, sem Seselj csetnikvajdával, és mert soha nem változtatott véleményén, magatartásán és polit ikai credóján, az egyetlen valóban olyan jelölt volt, akit a mindent eltaposó milosevicsi propaganda nem kezdhetett ki. A jog és a törvényesség uralmának megteremtését tűzte zászlajára. Jugoszláv elnökként kedvező fogadtatásra talált a világban, a 2000. év politikusává választották, a kezdeti lelkesedést azonban csakhamar gyanakvás váltotta fel, amikor kijelentette, hogy nem fogadja Carla del Ponte asszonyt, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészét, nem vállalta a törvényszékkel való együttműködést, illetv e azt állította, Szlobodan Milosevicset a tudta nélkül, úgyszólván a háta mögött szolgáltatták ki Hágának.
