Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-27
8 Márciusban azonban már látszott, hogy a nevelési és oktatási támogatások kifizetése — a magyarigazolványok kibocsátásának nehézkes és lassú procedúrája miatt — csúszik . Ezért április 26i határozatában a kormány felhatalmazta az Illyés Közalapít ványt, hogy az 1,2 milliárd forintos keretből fizesse ki a kedvezménytörvényben foglalt egyéb, a határon túli magyarokat közvetlenül érintő támogatásokat is. Ebből biztosítjuk decemberig valamennyi határon túli lebonyolító szervezet működését. Közel 600 m illiót költöttünk a határon túli magyar szervezetek támogatására, a sajtó támogatására. Ehhez a kedvezménytörvény 17. és 18. cikkelye nyújtott jogi alapot — hangsúlyozta a közalapítvány igazgatója. Veress példaként említette, hogy ebből az összegből valósu lt meg az az optikai kábeles összeköttetés, amely lehetővé teszi, hogy Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról televíziós tudósításokat küldjenek Budapestre. vissza Kishatárátlépő az uniós bővítés után? Az Európai Unió azt tervezi, hogy a bővítése után létrejövő külső határ mentén megkönnyíti az átjárást. Magyarországot az ukrán, a hor vát és a szerb határon érintené a "kishatárátlépő”, amelyet bizonyos korlátozásokkal kapnának meg a határon túliak. Románia a bővítés után is vízummentes lesz. Magyarország üdvözölne egy ilyen intézkedést. A Reuters brit hírügynökség által megszerzett tervezet szerint az Európai Bizottság, az unió "kormánya” egyszerűbb belépést szándékozik lehetővé tenni azon országok polgárainak, amelyek a bővítés után az EUval határosak lesznek, és vízumkö telezettségük van. Ebbe a körbe Oroszország, Ukrajna, Horvátország, Jugoszlávia és Fehéroroszország tartozik. A határ mellett élők egyfajta kishatárátlépőt kapnának, amelynek az a célja, hogy ne keletkezzen új vasfüggöny Európa közepén. A bizottság dokume ntuma felsorol néhány lehetőséget, amelyet a határ mentén élők használhatnának. Az egyik szerint az EU speciális beutazási engedélyt adna nekik, elsősorban az ingázóknak, de esetleg másoknak is. A beutazók a tervezet szerint egy meghatározott ideig, példáu l hét napig tartózkodhatnának az Európai Unió, esetünkben Magyarország területén, de csak egy meghatározott régióban, például a határtól 25 kilométerre. Egy másik pont szerint a határ mentén élők olcsó, többszöri belépésre jogosító vízumot kapnának, amely egy évig, vagy akár tovább is érvényes. Magyarországot ez Horvátország, Jugoszlávia és Ukrajna viszonylatában érintheti, Románia már megállapodott az EUval a hosszú távú vízummentességről, Szlovákia pedig komoly esélyes rá, hogy Magyarországgal együtt csa tlakozzék. Az Európai Bizottság tervének célja, hogy az akár tíz új országgal bővülő EU határa ne képezzen szükségtelen új falat Európában, de egyúttal megakadályozza, hogy az új határok könnyen átjárhatóvá váljanak az embercsempészek, kábítószer- és fegy verszállítmányok és a prostitúció számára. A tervezetről a következő időszakban a 15 tagállam és a tagjelöltek is vitázni fognak, amely akár hónapokig is eltarthat. A végső szót az Európai Unió tagállamainak kormányai fogják kimondani. "Magyarország meleg en üdvözölne egy ilyen intézkedést” – mondta lapunknak a Reuters hírére reagálva Balázs Péter integrációs államtitkár. Magyarország és Lengyelország számára egy ilyen könnyített határátlépés azért különösen fontos, mert Európa ezen régióiban a határok kere sztülszabdalják a nemzeti határokat. A magyar aggodalmakat, amelyek szerint a határon túli magyarság az EUcsatlakozás után elszakadna az anyaországtól, ez részben orvosolhatná – mondta a külügyminisztérium államtitkára. vissza MH – Reuters MHösszeállítás Nyolcvanezer EUoldal magyarul NSZ • 2002. szeptember 27. • Szerző: Pócs Balá zs Folyamatosan ellenőrzik Brüsszelben az EUjoganyag lefordított részeit, amelyeket a tagjelölt országok küldenek az unió központjába. Az EU kiadványi hivatala már szerződést is kötött néhány nyugateurópai céggel a nyolcvanezer oldalnyi jogsza bály kinyomtatására, kilenc új nyelven. Hamarosan magyar korrektorok is dolgoznak majd a fordítások véglegesítésén. A bővítéssel tovább nő az EUn belüli bábeli zűrzavar: a meglévő tizenegy hivatalos nyelvhez további kilenc csatlakozik (magyar , szlovák, cseh, lengyel, szlovén, lett, litván, észt, máltai). Ezeken a nyelveken is kötelező kiadni a teljes, mostanra nyolcvanezer oldalnyira duzzadt uniós joganyagot. Bár a fordítások elkészítése a tagjelöltek dolga (a legtöbb helyen, így nálunk is az igazságügyi tárca koordinálja a munkát), a kész anyagok csak
