Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-05
12 megalakult Rákóczi Szövetség tevékenységének. Erről kérdeztük a budapesti székhelyű intézmény elnökét, Halzl Józsefet. – A szövetségünk a fejedelem emlékének, szellemi örökségének hazai és határainkon kívüli ápolására, illetőleg kitüntetetten a határai nkon kívül, elsősorban a Rákóczinak is hosszú ideig otthont adó Felvidéken élő magyarság kulturális, oktatási támogatására, identitása megőrzésének segítésére alakult meg. Később jött létre a ma már kiemelten közhasznú szervezetnek számító Rákóczi Szövetsé g „másik lába”, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány. A Szövetség főképpen különféle rendezvényekkel és kommunikációs tevékenységgel, az alapítvány a támogatásokkal kapcsolatos teendők gyakorlati lebonyolításával foglalkozik. Szlovákiáb an helyi iskolák, önkormányzatok, egyházak, pártok, kulturális intézmények képviselőiből megszerveztünk kéttucatnyi város és vidéke célalapot, amelyekben a „város” szó helyén Pozsonytól Nagykaposig természetesen mindig valóságos településnév áll. A célalap okban immár négy esztendeje húszanhuszonöten egyfelől azon fáradoznak, hogy meggyőzzék a szülőket gyermekeik magyar iskolába adásának fontosságáról, tájékoztassák őket e lehetőségekről. Másfelől segítik az alapítványi tőke kamatainak elosztását – ebből sz ámottevő hányad jut az iskolák támogatására. – Mekkora összegekről van szó? – A támogatásnak két fő módja van. Az egyik közvetlenül az iskolákat, ettől az évtől kezdve pedig már az óvodákat is érinti. Természetszerűleg olyan intézményekről van szó, amelyek ben vagy magyar a foglalkozások nyelve, vagy amelyekben vannak magyar nyelvű osztályok, csoportok. Ezek az intézmények vagy pályáznak számítógépekre, oktatási, foglalkoztatási eszközökre, vagy azért kapnak gépet, az óvodákban foglalkoztatási eszközt, mert egyegy tanévben a legjobb eredményt érték el a beiskolázásban. Az érintett kéttucatnyi régióban körülbelül kétszázötven ilyen intézmény létezik, csupán tavaly 3040 számítógépet juttathattunk nekik. Részben a szövetségnek folyósított költségvetési támogat ásból, részben gazdasági szervezetek és magánemberek adományaiból. A támogatás másik for mája azoknak a gyerekeknek szól, akik elsősként magyar iskolába, osztályba vagy magyar óvodába iratkoznak be. Erre a célra az Illyés Közalapítványtól kapott körülbelül 50 millió forintból kereken 20 milliót fordítunk. Az óvodások játékot kapnak, a magyar e lső osztályosok pedig – évenként négyezernél többen! – a célalapok javaslata alapján tanszercsomagot tankönyvvel, füzetekkel, íróeszközökkel, illetőleg szükség esetén hozzájárulást az étkezésükhöz, utazási költségeikhez. – Ez gyermekenként nem egészen 5 ez er forint, és az elmondottak szerint egyegy gyereknek egyetlenegyszer jár. Megérie a nyilvánvalóan sok bajlódás akkor, amikor a státustörvény, másképpen kedvezménytörvény ennél jóval többet, ráadásul tanévenként ismétlődően ennél ötször többet ígér a mag yar alapiskolákba és középiskolákba járó gyermekek családjának? – Mindenképpen. Hiszen a szövetségben, az alapítványban, illetőleg a célalapokban tevékenykedők seregnyi kommunikációs feladatot is ellátnak. Másfelől pedig az előző kormány idején létrehozott kedvezménytörvényben szereplő 20 ezer forintnyi éves oktatásinevelési támogatást nem minden gyerek után kaphatja meg a család. Nem kaphatják meg egyebeken kívül az egygyermekes családok. Reméljük, hogy az Országgyűlés elfogadja majd azt a szocialista jav aslatot, hogy a jövőben ők is részesülhessenek ebben a segélyben. Ráadásul – és ebbe szlovák nacionalista erők idei hangulatkeltése is belejátszott – Szlovákiában száznál kevesebb család merészkedett a kedvezménytörvény ígérte támogatásért folyamodni. A tö bbieknek kiváltképpen fontos a mi szerényebb mértékű segítségünk. – Mekkora szerepe van a hazai segítségnek a szlovákiai magyarok iskolaválasztásában? – A huszonöt régióban 450 olyan települést tartunk számon, amelyiken vagy legalább száz magyar él, vagy a melyik lakosságának a 10 százaléka tartja magát magyarnak. A célalapoknak minden ilyen településen van olyan megbízottjuk, aki tájékoztatja a szülőket a beiskolázás lehetőségeiről, a kedvezményekről. Az ő munkájuknak is része van abban, hogy a két legutóbb i tanévben a két nagyvárost, Pozsonyt és Kassát nem számítva a huszonkét régióban 34,07 százalékról 36,31 százaléknyira növekedett a magyar első osztályokba beiratkozók aránya. Igaz, vannak különbségek: tizenöt célalap településein növekedésnek örülhetünk, hétben azonban csökkent a kisgyereküknek magyar nyelvű oktatást választó családok aránya. A most kezdődő tanév adatait természetesen még nem
