Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-26
6 A népcsoportok ügyében riadót fújó néppárti poli tikus annál is inkább aggasztónak tartja a statisztikai adatokat, mivel a népcsoportokkal foglalkozó politika terén sok kedvező eredményt értek el Ausztriában: szövetségi szinten nem csökkent a népcsoportoknak nyújtott támogatás, kétnyelvű helységnévtáblák jelentek meg Burgenlandban is, és - egyéb intézkedések mellett - támogatták a magyar nyelv hivatali használatát. A valóságban azonban az a helyzet, hogy egyre kevesebb gyermek és fiatal beszél például horvátul, még ha a szülők és nagyszülők beszélik is őseik anyanyelvét. A horvát használatának fogyása - és hasonlóképpen lehet ez a magyarral - a szakmai mobilitással és a betelepülők növekvő számával magyarázható. Berlakovich szerint e folyamat megfékezésének első lépése lehet az óvodatörvény, amely javí tja a kétnyelvűség keretfeltételeit. Bírálta viszont, hogy a térség több helyi vezetője nem volt hajlandó eleget tenni az iskolai osztályok felosztását előíró kisebbségvédelmi törvény előírásainak - jelentette az APA. A mai Burgenland területe egykor a t örténelmi Magyarországhoz tartozott. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés értelmében kerültek a többségében német nyelvű területek Ausztriához. A tartomány német neve Burgenland első tartományfőnöke - Alfred Wallheim - javaslatára született, a hajdani magyar vármegyék német neve Wieselburg (Moson), Ödenburg (Sopron) és Eisenburg (Vas) - alapján. Mindháromban szerepel a várat jelentő Burg szó, így lett Burgenland, azaz "Várvidék", vagy "várak földje". Magyarok főleg Felsőőrön és Felsőpulyán élnek . vissza Fogyatkoznak a burgenlandi nemzetiségek A Burgenlandban élő magyarok és horvátok számának aggasztó fogyására hívta fel a figyelmet a minap egy osztrák politikus. Niki Berlakovich szerint a lélekszámfogyás az okok k utatását és a népcsoportoknak nyújtott támogatás újbóli átgondolását teszi szükségessé. A 2001es népszámlálás eredménye a kisebbségi nyelvhasználat jelentős visszaesését bizonyította Burgenlandban. Míg 1991ben még 19 019 személy — azaz a keletausztria i tartomány lakosainak 7,3 százaléka jelölte meg érintkezési nyelveként a horvátot, 2001ben ugyanez a szám 17 330 volt, ami a népesség 6,5 százalékának felel meg. A magyar nyelvet a hétköznapi érintkezésben 1991ben még 4973 burgenlandi (1,9 százalék) bes zélte, tíz évvel később számuk 4721 volt, vagyis 1,8 százalék. A népcsoportok ügyében riadót fújó néppárti politikus annál is inkább aggasztónak tartja a statisztikai adatokat, mivel a népcsoportokkal foglalkozó politika terén sok kedvező eredményt értek el Ausztriában: szövetségi szinten nem csökkent a népcsoportoknak nyújtott segítség és támogatták a magyar nyelv hivatali használatát. A valóságban azonban egyre kevesebb fiatal beszél például horvátul, még ha a szülők és nagyszülők beszélik is őseik anya nyelvét. A horvát használatának fogyása — és hasonlóképpen lehet ez a magyarral — a szakmai mobilitással és a betelepülők növekvő számával magyarázható. vissza MTIinfo Haladás a varsói NATOértekezleten A NATOtagországok védelmi minisztereinek nem hivatalos varsói találkozóján különösen két területen: a nemzetközi terrorizmus elleni harc ügyében és a szövetség Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban sikerült előrelépni — szögezte le az értekezlet végén rendezett sajtóér tekezleten George Robertson, a NATO főtitkára. A szerdai munkaülésen, amelyen már jelen volt Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter is, a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokról folytattak eszmecserét a résztvevők. Ivanov a találkozó után megkezdte két napos hivatalos lengyelországi látogatását, amely 11 év után az első ilyen vizit
