Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-16
15 ünnepségén. A Bihar megyei településen az 1896ban alkotott Kossuth – szobrot 56 év rejtegetés után ünnepélyes keretek közt helyezték vissza talapzatára. A zuhogó eső ellenére több százan vettek részt a Bihardiószegen, a Kosshuthév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. A rendezvényen, melyet a Bihar megyei RMDSZ támogatott részt vett Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Ioan Opris a kulturális és vallásügyi tárca államtitkára, Kocsi László a Nemzeti Kulturális Minisztérium államtitkára, Bálint Pataki József a HTMH elnöke, Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Íjgyártó István Magyarország bukaresti nagyköv ete és Alföldi László kolozsvári főkonzul, valamint a Florian Serac prefektus és Stefan Seremi a megyei tanács elnöke, Bihar, Szatmár és Máramaros megyei szenátorok és képviselők, a megyei RMDSZ vezetősége, erdélyi, magyarországi és szlovákiai polgármester ek. Az ünnepséget kezdő istentiszteleten Hegedüs Loránt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. „Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás, a visszavétel volt – mondta Markó Béla ünnepi beszé dében. „Ennek a közösségnek helyre kellet állítania magyarságát, anyanyelvét, visszakellett szereznie településeinek magyar nevét. Ismét birtokba kellet vennie anyagi javait, helyre kellett és kell állítania otthonát, szellemi és anyagi valóságát”. A továb biakban Markó Béla szövetségi elnök elmondta, vissze kellett szerezni a történelmet, de ebben a térségben, ahol egymás mellet élnek e nemzetek, azt is meg kell tanulni, hogy egymás mellet éljenek a nemzetek történelmei”. Markó rámutatott, hogy távoli cél a közös történelemszemlélet, de ennek elérésének alapfeltétele, hogy „elfogadjuk és tiszteljük” egymás történelmét. „Vissza kell venni múltunkat, hogy erre építhessük a jövőt” – mondta a szövetségi elnök és hangsúlyozta: nem szabad szembeállítani Széchenyi reformpártiságát, Kossuth Lajos forradalmiság és Deák Ferenc bölcsességét. „Ma együtt kell néznünk és értékelnünk eszméiket. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy vélte, hogy Kossuthot „méltán tartjuk a modern Magyarország egyik megalkotójának. Kossuth, Széchenyi, Deák „a magyar történelem e három vezérpolitikusának egymáshoz való viszonyulása modellként szolgálhatna a jelenkori politikusok számára. Mindhárman azon politikusok közé tartoztak, akik elsősorban is szolgálni akartak, nemzetüket akarták szolgálni. És tudták, hogy nemzet csak egy van. Nem a politizáláshoz választottak eszmét, hanem azért politizáltak, hogy a gyakorlatba ültessék át azokat az eszméket, melyek abban a korban a leghaladóbbnak számítottak”. Az államtitkár k ifejtette megfogalmazása szerint “a mai magyarok számára talán az a felismerése a legfontosabb, hogy a Duna melletti kis népek, vagy – ha úgy tetszik – a keletközépeurópai kis nemzetek csak úgy boldogulhatnak, ha tiszteletben tartják a nemzeti kisebbsége k jogait és összefognak”. Szabó rámutatott a Kossuthi elképzelésre: „a nemzetiségi érdekképviselet a területi autonómia elvének alkalmazása nélkül is létrehozható”. Kocsi László a NKÖM politikai állam titkára azt hangsúlyozta, hogy a Kossuthszobor megmara dása a bihardioszegi közösségnek köszönhető. „Ennek a szobornak a fennmaradása nagyszerű példája egy közösség szilárd önazonosságának, és értékei iránti elkötelezettségének” – mondta Kocsi. Ioan Opris kulturális és vallásügyi államtitkár a közös földön va ló boldogulást hangsúlyozta. Elmondta, a román kormány is bekapcsolódott Kossuth megünneplésébe, hiszen mindkét nép tisztelheti a megértés eszméjének emberét. vissza Közelebb a nemzeti kisebbségekhez Tovább tárgyalnak a kedve zménytörvény módosításáról Budapes t és Bukarest után első ízben vidéken, Gyulán, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának székházában tartotta ülését a magyar?román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi együttműködési szakbizottsága Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal pol itikai államtitkárának és Christian Diaconescu külügyi államtitkárnak, a román külügyminiszter első helyettesének vezetésével. A kétnapos tanácskozást követően Szabó Vilmos megfogalmazta: mindkét fél hitet tett elkötelezettségéről a nemzeti kisebbségekért. Gyula
