Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-13
6 Bugár a lap csütörtöki számában közönséges csalásnak nevezte, hogy a Meciar negyvenmilliós villájára fordított költségek er edetének az igazolására egy Peter Zeigler nevű németországi vállalkozó jelentkezett. Meciartól a rendőrség és a sajtó hónapok óta várja a hatalmas öszszeg eredetét igazoló bizonyítékokat, de a volt kormányfő azokat eddig nem tette közzé. Peter Zeigler egy kori cseh emigráns kedden váratlanul megjelent Szlovákiában, és exkluzív nyilatkozatot kínált a SITA szlovák kereskedelmi hírügynökségnek. Ebben azt állította, hogy 1999ben 41 millió koronánál több, százmilliónál kevesebb kölcsönt adott a politikusnak, ak i luxusvillájának felújítására kérte tőle az egymillió amerikai dollárnak megfelelő összeget, amelyért Meciar hathét millió dollárra becsült vagyonával kezeskedett. Bugár megkérdőjelezte a hitel hitelességét, és úgy vélekedett, hogy Meciar pénze vélhetően privatizációs forrásokból származik, s hogy a vagyon még a politikus miniszterelnöksége idején kerülhetett külföldre. Vladimír Meciar kétmillió korona kártérítést akar követelni Bugár Bélától és a Novy Cas nevű laptól. A szlovákiai magyar párt vezetője az MTInek úgy fogalmazott: Valószínű, hogy Meciar kevésnek találja, amit — idézőjel közt mondva — kölcsönkapott. Mindenesetre kitartok az állításom mellett, miszerint az egész ügyletet csalásnak tekintem, hiszen ha Meciar havi ötvenezerrel akar törleszteni, akkor az száz évig eltart. Ilyen teherhez elegendő fizetése Meciarnak akkor sem lehetne, ha kormányfő lenne. vissza Európa mégis igazodik Bushhoz? Blair után Aznar és Rasmussen is támogatná az Irak elleni akciót Népszabadság • 2002. szeptember 13. • Szerző: Füzes Oszkár Már nemcsak a brit Tony Blair az egyetlen európai uniós kormányfő, aki támogatná Irak amerikai megtámadását: tegnap hasonló é rtelmű nyilatkozatot tett José María Aznar spanyol és Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök is. Az utóbbi most az EU soros elnöke, és úgy véli, hogy Bagdad megsérti az ENSZ határozatait, tehát a Biztonsági Tanács újabb döntése nélkül is lehet Irakkal sz emben „kényszerítő eszközöket” alkalmazni. Ez gyakorlatilag egybeesik Amerika álláspontjával. A korábbi merev ellenkezés helyett Párizs és Róma is egyre inkább azt jelzi, hogy Irak veszélyforrás, amellyel szemben fel kell lépni, ha „nincs más m egoldás”. Jacques Chirac francia elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő elvárja ugyan az ENSZfelhatalmazást, de megfigyelők szerint ezt csak alkupozíciónak használják: e két ország is igényt tart a Szaddám Huszein utáni rendezésben való részvételre. B rüsszeli források szerint fokozatosan „puhul” több más európai állam és Oroszország ellenkezése is: a Bushkormány elszántsága láttán nincs értelme szembeszegülni – vélekednek. Feltételezések szerint Kína, amelyet aggaszt, hogy Moszkva „beelőzheti” Washing tonban, szintén beleegyezik majd az amerikai támadásba – egyébként sem tudná megakadályozni. Brüsszelben feltűnést keltett, hogy – bár eltérő és kemény feltételekkel – már Törökország és Irán is hajlik arra, hogy „aktív semlegességet” tanúsítson a majdani Irak elleni háborúban. E szerint az iraki ügyben közvetlenül érintett ország nem gördít akadályt a Szaddám elleni nyugati háború elé, ha a diktátor utáni rendszer alakításában befolyáshoz jutnak. Közben egyébként az Európai Unió közbenjár annak érdekében i s, hogy mozduljon el a fagypontról Irán és Izrael viszonya: Brüsszel kérte Teheránt, hogy ismerje el a zsidó államot. Ez ugyan jó ideig nem valószínű, de ha sikerülne ez esetben is „aktív semlegességre” rávenni Iránt, akkor a Szaddám elleni háború egyik ko mplikációját, Izrael és az iszlám országok viszonyának további romlását enyhíteni lehetne. A háború előszeleként Jordánia és Irán is lezárta az iraki határt a menekülők hulláma elől, és felkészítette a meglévő táborokat biztonságos helyre való áttelepítésr e. Meg nem erősített, de nem is cáfolt hírek szerint nagyban folyik a Szaddám utáni osztozkodás a külső hatalmak és a szétzilált iraki ellenzéki emigráció között is. NyugatEurópában több titkos tanácskozás volt és lesz erről, továbbá az ellenzék megpróbál emigráns kormányt is alakítani. vissza
