Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-13
6 a jelölt országok régióinak helyzetét, ezért – az Európai Unióban bevett gyakorlattól eltérően – a támogatást nem a régiók, hanem a központ fogja megkapni; nálunk a tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala. A kialkudott százalékok mögötti támogatási összegek azonban csak a csatlakozási tárgyalások lezárásakor válnak véglegessé, addig ezek még mindkét irányban változhatnak. Az Európai Unió 2007től új pénzügyi ciklust kezd, újrat árgyalják a be- és kifizetések teljes körét. Négy év múlva tehát újabb nehéz tárgyalási forduló vár Magyarországra. vissza Maradnak a határon túli támogatások 2002. augusztus 13. (9. oldal) MTI Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetőségeihez képest növelni is kívánja ezeket – jelentette ki a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitk ára tegnap Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján. Szabó Vilmos a közelmúltban megtartott Magyar Állandó Értekezlet pozitív üzeneteként értékelte, hogy a meglévő viták mellett egyetértést lehetett teremteni arról, „miről beszéljünk és hogyan kezelj ük az alapvető kérdéseket”. A közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék. „A magyar nemzeti kisebbség jog ait, érdekeit békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni” – fűzte hozzá. Szabó Vilmos szerint a határon túli magyarság ügyében a legszélesebb nemzeti egyetértésnek kell megnyilvánulnia. Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon tú li magyarok ügyét. Megítélése szerint egyetértés van abban, hogy minden határon túli magyar számára a szülőföldön maradást kell elősegíteni. Szabó Vilmos szerint ez óriási történelmi felelőssége az anyaországnak, különösen akkor, amikor realitássá válik e urópai uniós tagságunk. Mint elmondta, újabb kihívásokat jelent ugyanis határon belül és kívül, amikor a schengeni határ választ majd el azoktól a területektől, ahol a legnagyobb magyar kisebbségek élnek. Jelezte: ilyen helyzetben rendkívül fontos, hogy ne csak azt nézzük, ami elválaszt, hanem azt is, ami összeköt bennünket. Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett: az elmúlt 12 évben több mint 2500 résztvevője volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtő rendezvénynek. Orosz I stván az akadémia fontos feladatának nevezte, hogy a résztvevőknek módja nyíljék eszmecserére, a magyar tudományos eredmények megismerésére. vissza Horvát – szlovén határviszály fenyeget Népszabadság • 2002. augusztus 13. • Szerző: Djordje Zelmanovic Az Isztriaifélsziget legnyugatibb csücskéről az elmúlt hét folyamán úgyszólván napról napra érkeznek a határincidensekről szóló jelentések. A Ruppel szlovén és Picula horvát külügyminisztereket összekötő telefondrótok az izzásig hevültek, a két ország diplomatái kimerültek a jegyzékek közvetítésében, a lapokban úgyszólván állandó napi rovatok szólnak a h orvát és szlovén halászhajók garázdálkodásával előállt helyzetről, amelyre a diplomáciai szótárban ez ideig nem létező „permanens incidens” kifejezés volna a legtalálóbb. A probléma a rendszerváltozás óta tart. A szárazföldi határokat úgyahogy kijelölték, a vizeken nem volt ilyen tiszta a helyzet. Jugoszlávia feloszlásakor kerültek ezek a problémák a felszínre: Velence uralma előtt, az Osztrák – Magyar Monarchia idején, Olaszország vagy Jugoszlávia keretén belül a tengeri határok meghúzása szüksé gtelen volt, hisz a szárazföld és a tenger is közös államhoz tartozott. Az öböl elhatárolásáról Zágrábban és Ljubljanában különböző elképzelések vannak. Szlovén felfogás szerint a Horvátország által követelt felségjog elzárná Szlovéniát, és elsősorban a je lentős kikötővé fejlődött Kopert a nemzetközi vizektől. A horvát álláspont szerint viszont a szlovén határvonal törölné a horvát és az olasz vizeken levő közös határt. Mindkét részről 1991 óta elviselték a megoldatlan helyzetet: a szlovén halászok hajói ví gan halászhattak, nem fenyegette őket az olasz halászhajóknak kijáró megtorlás. Ez volt a helyzet tavalyig, amikor
