Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-10
3 egyezségre törekedtek, s nagy ho rderejű kérdésekben meg is kötötték a szükséges kompromisszumot egymással. (Például az 1996os parlamenti választások idején az volt a kérdés, hogy egyáltalán indítsone államelnökjelöltet a szövetség. Az ellenzék egy része nem támogatta az ötletet, de a 2 000es választások idején már saját jelöltet állított. A miniparlament a többség jelöltjét támogatta, így másodjára is Frunda György képviselte az RMDSZt az államelnöki kampányban.) Ennek az egyezségen alapuló egységnek köszönhetően ért el nem kis eredmén yeket a szövetség a román politikai életben. Az ellenzék mégis azt kifogásolja, hogy kifelé, a román politikai életben elvtelen kompromisszumokat köt az RMDSZvezetés. Állítja: lemondva az önálló külpolitikáról, a közösségi célokat Bukarest érdekeinek ve tik alá. Kis lépések politikát folytatnak, amely sehová sem vezet — mondták kezdetben. Majd amikor megszülettek azok a törvények, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozzák, akkor úgy fogalmaztak, hogy az RMDSZvezetés megelégszik a nyelvi jogosítv ányok kivívásával, de ez nem elegendő a közösség fennmaradásához. Az oktatási törvény kedvező módosításáról, a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatásáról szóló, illetve az egyházi ingatlanok törvényéről kevesebb szó esett, illetve csak addig volt napir enden, míg a kudarclistán lehetett feltüntetni. A kis lépések politikája nem egyik napról a másikra hozott eredményeket. Az RMDSZ 12 éves történetében három nagy szakasz különböztethető meg. 1996ig ellenzékben az RMDSZ- politikusok külföldi nyomásgyakor lástól várták a kisebbségi kérdés rendezését. Ennek érdekében tényleg önálló külpolitikát folytattak. A szövetség rövidesen elnyerte az EDU- és FUEVtagságot, strasbourgi képviselője pedig több olyan, nemzetközi kisebbségekre vonatkozó dokumentum kidolgozá sában vett részt, amelyeket később Románia is ratifikált. 1993 februárjában az RMDSZ 7 pontba foglalt levelet juttatott el Antall Józsefhez, amelynek elvei alapján épült ki a mai magyar — magyar együttműködés. Belpolitikai téren azonban a sikerek elmaradta k. Az Iliescurezsim ellenségesen viszonyult a magyar kisebbséghez, több olyan jogfosztó (például az oktatási) törvény született, amely még az 1989 előtti hatályos jogszabályhoz viszonyítva is visszalépést jelentett. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint az onban ennek a korszaknak is megvolt a maga jelentősége. Kiépült a szövetség mai struktúrája, intézményes kerete, s ezzel egy időben megtörtént az a kodifikációs munka, amely meghatározta az RMDSZ programját. A szövetség következetes volt, és sohasem kötött elvtelen kompromisszumokat — állítja az ügyvezető elnök. 1995ben az RMDSZt kizárták a Demokratikus Konvencióból, azért, mert nem volt hajlandó írásban lemondani az alkotmány első pontjáról, miszerint Románia egységes nemzetállam, módosítási szándékáról. Azóta sem mondott le egyetlen olyan célkitűzésről sem, amely a programjában benne van — állítja Takács. Az 1996os parlamenti választások új fejezetet nyitottak a szövetség történetében. A jövőkép új politikai eszközökkel társult. Első alkalommal vett r észt román kormányban a magyarság képviselete. A kormányra lépést a belső ellenzék keményen kritizálta, a húsosfazékközelség vágyával magyarázta. A jobbközép koalíció tagjaként a négyéves kormányzati szerepvállalás hozott ugyan eredményeket, de imagerong álással is járt. Mivel a koalíció nem volt hatékony, az RMDSZ teljesítményét sokan eszerint ítélték meg. Mégis alaptörvények születtek — mint például a kisebbségi törvény, kedvezően módosult az oktatási törvény és kibővült a magyar felsőoktatási hálózat. 2000től újra változtak az érdekérvényesítés politikai eszközei. Évről évre felújított megállapodás alapján, a magyar érdekképviselet kívülről támogatja a kisebbségi szociáldemokrata kormányt. Mindeddig ez az időszak hozta a leglátványosabb eredményeket. A parlament elfogadta a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvényeket és rendezte a tulajdontörvényeket is. A próbakőnek tartott, 12 éven át a legnagyobb sérelemként elkönyvelt egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási törvénye is hatályba lépett. A szövet ségi image viszont tovább kopik, és nem csak a belső ellenzéki támadásoknak köszönhetően. A jobbközép koalícióban a legkevésbé támadott párt az RMDSZ volt, most viszont egyedüli támogatóként a román média figyelmének központjába került. Tulajdonképpen a ro mán közvélemény formálói is ugyanazt kifogásolják, amit a belső ellenzék is számtalanszor szóvá tesz: a látszólagos ideológia váltást. Takács ezt úgy magyarázza: ezek az együttműködések nem ideológiai, hanem programcentrikusak. A szövetség támogatni tud és kíván minden olyan román politikai erőt, amely programjába iktatta a
