Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-01
8 Kósa András vissza Többen vállalják nemzetiségüket és vallásukat A korábbi felmérésekhez képest a tavalyi népszámlálás során több en vallották, hogy valamely nemzetiséghez tartoznak. Jelentősen nőtt a magukat cigány, míg csökkent a magukat román nemzetiségűnek vallók száma. A vallást megjelölők több mint fele a római katolikus egyházhoz kötődik. Míg 1990ben 213 ezren, addig a tavalyi népszámlálás során már 314 ezren vallották, hogy a Magyarországon élő tizenhárom nemzetiség valamelyikéhez tartoznak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most megjelent, a Nemze tiségi kötődés című kiadványából. Mellár Tamás, a KSH elnöke elmondta, a nemzetiségi kötődést firtató népszámlálási kérdésre nem volt kötelező válaszolni, az összeírtak 9495 százaléka mégis nyilatkozott. A nemzetiségi anyanyelvet megvallók körében nem tö rtént lényeges változás az előző népszámláláshoz képest, viszont a nemzetiségi értékekhez és hagyományokhoz kötődők aránya lényegesen emelkedett. A német nyelvet anyanyelvükként bejegyzőknél például sokkal többen használják családi, baráti körben ezt a nye lvet, s az előbbieknél két és félszer többen vannak azok, akik a német nemzetiségi értékekhez, hagyományokhoz kötődnek. Az "új” kisebbségek közül az örmények, az ukránok és a ruszinok létszáma emelkedett leginkább, anyanyelv tekintetében egyedül a lengyel ek száma csökkent. Jelentősen növekedett azok száma is, akik a cigány kisebbséghez tartozónak vallották magukat, 142 ezerről közel 200 ezerre nőtt számuk. Egyedül a román kisebbségnél figyelhető meg csökkenés, 25 százalékkal kevesebben jelölték meg nemzeti ségüknek a románt, mint tíz évvel ezelőtt. Előkészületben van a népszámlálás vallási, felekezeti hovatartozást feldolgozó kiadványa is. Az összeírtak több mint 90 százaléka érdemben felelt az erre vonatkozó kérdésre. Ebből kiderül, hogy a lakosság csaknem 260féle egyházhoz, felekezethez, vallási szervezethez, közösséghez sorolta magát. A népesség csaknem 55 százaléka, a vallást megjelölők háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozik, közülük 5,3 millióan a római katolikushoz. Reformátusnak 1, 6 millióan, evangélikusnak 304 ezren, baptistának 17 ezren, izraelitának pedig mindössze 13 ezren vallották magukat. Az egyházhoz tartozást megjelölők átlagos életkora összességében magasabb, mint a népesség egészének. A felmérés nem terjedt ki a vallásosság vagy a va llás gyakorlásának vizsgálatára. Biczó Henriett vissza Aki főz és aki mosogat Töprengésre serkent Robert Kagannak, a St ate Department hajdani tanácsadójának, visszavonultában a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány kutatójának az amerikai Policy Review legújabb számában megjelent tanulmánya. Kagan bevezetőben kétkedőn teszi föl a kérdést, vajon immár idejétmúlte azt hinni, h ogy az amerikaiak és az európaiak azonosan látják világunkat. Mintha mára már két különböző bolygón élnének. Európa elfordulni látszik a hatalmi politikától, olyan világberendezkedésre törekszik, amelyet a törvény, a kiegyezés és az együttműködés szándéka vezérel, az ideális kanti örök béke. Ezzel szemben az Egyesült Államok mindenütt az erőt és hatalmat képviselné, a Hobbes leírta kuszaságot, a bellum omnium contra omnes, a mindenki mindenki ellen önzését. A Nyugat két kontinense mintha mind ritkábban len ne azonos hullámhosszon. Az amerikai Kagan hosszabb ideje földrészünkön él, és keservesen tapasztalja, hogy az európaiak szerint az Egyesült Államok türelmetlenebb, habozás nélkül az erőhöz folyamodna, gyakran a legszívesebben
