Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-08
7 senki nem akar megint vízumkényszert sózni a román állampolgárok nyakába. A belügy biztató statisztikákat bocsátott az EU és a sajtó rendelkezésére (csökkent az illegális határátlépések száma, nőtt az ország nyugati kapuiból visszafordítottaké, az elmúlt hónapokban korrupt vám- és határőrtisztek százait váltották le stb.), de elindult azon szálakon is, amelyek elvezettek a román koldus- és prostituáltexportot szervező keresztapákig. A román országos rendőrfőkapitányság vezető i megjelentek a párizsi, lyoni és nizzai kollégáknál, s közösen vágtak neki az utcáknak, a bukaresti minisztériumba pedig gyorsan visszatértek mindazok, akik a különböző kétoldalú kiadatási egyezménytervezeteket szövegezték rendes évi pihenőszabadságuk kez detéig. A hírügynökségi jelentések minden nap közölnek valamilyen határrendészeti részsikert: hétfőn például egy jellemző esetet a korábban említett BorsÁrtánd átkelőhelyről. Eszerint regáti (óromániai) megyékből származó felnőttekből és gyerekekből áll ó csoport akart Magyarországra belépni egy zilahi cég kisbuszán, először azt állítva, hogy barátaikat akarják felkeresni, aztán bevallva, hogy valaki Franciaországban ígért nekik biztos koldulási helyeket. A határról visszafordított „küldöttség” két óra mú lva ugyanolyan felállásban megjelent hatvan kilométerrel északabbra, az érmihályfalvi állomásnál, de ott is ugyanúgy jártak, mint Borsnál. A központi román sajtó azonnal elismerte, hogy jogos a francia kollégák kampánya, de voltak lapok, amelyek megkérdez ték: miért éppen most? Tény ugyanis, hogy a román állampolgárok schengeni vízumkötelezettsége idén január elsején szűnt meg, a Párizsban kolduló romániai cigányok azonban már öthat éve színesítik a Szajnapartot, s nem egyszer okoztak gondot már a múlt sz ázad végén a Csalagút kontinentális bejáratánál is. Románia európai és euroatlanti megítélése most azonban valóban sokkal nagyobb súllyal esik a latba, mint korábban, hiszen a novemberi prágai NATOcsúcsig Bukarestnek most bármilyen regionális lapban megje lenő mínuszos hír is fáj, ha az elmarasztaló az országra nézvést. Noha sokkal távolibb célkitűzés, ugyanilyen kényes téma az uniós csatlakozás ügye is, hiszen a jelenlegi román hatalom integrációpárti része – Nastase kormányfővel az élen – világosan tudja , hogy a NATOtagság elnyerése, majd pedig az évtized vége felé az EUcsatlakozás képes csak valamilyen hosszú távú fejlődési perspektívát nyújtani a mindmáig meg nem reformált gazdaság számára. Persze amíg a szerkezeti átalakítás elmaradása miatt marad a szegénység, a leszakadt társadalmi és etnikai csoportok reménytelen helyzete, addig – az alacsony fizetése miatt könnyen korrumpálható határőr hathatós segítségével – továbbra is bőven akadnak olyanok, akiket haza kell majd toloncolni a nyugateurópai met ropolisok utcáiról Romániába (ahol úgysem tudnak semmit sem kezdeni velük). És kezdődik minden elölről, ideértve a váradi cigánygyereket is az első piros lámpánál, aki a rendszámról tudja, hogy milyen nyelven kell a betanult fél mondatot elmondania némi ap rópénz, s így az esti verés elmaradása reményében. vissza Gondok a Mária Valéria hídkörnyékén A Párkányt Esztergommal öszszekötő Mária Valéria hídon átkelők elégedetlenségéről, a hosszadalmas útlevélkezelés áldatlanságairól ír szerdai számában a Pozsonyban megjelenő lap, a baloldali színezetű Pravda. Mindkét hídfőnél időnként egy kilométernél hosszabb kocsisorok alakulnak ki, és a másfél órás várakozási idő igencsak próbára teszi az utazók türelmét — írja a lap. Egyértelmű, hogy a megoldás kulcsát a vámhivatal személyi állományának megerősítése jelentheti — mondta a lapnak egy magát megnevezni nem kívánó forrás, aki nem nevesítette, melyik oldalon, netán mindkét félen lennee szükség a jelenlegi állomány egyharmadával több em berre. A szlovák vámhatóság ezt az igényt nem méltányolta. A lap megkérdezte Ján Oravecet, Párkány polgármesterét, aki kedden szintén másfél órát várakozott az átkelésre. A polgármester szerint a kényszerű várakozás oka az is, hogy ekkora forgalomra nem s zámítottak. Mindként irányban sokkal több ember közlekedik, mint amennyi a híd átadása előtt elképzelhető volt: azóta közel egymillió ember és negyedmillió jármű haladt át a hídon, ami a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlta. A lap szerint sok magyaro rszágit egyes Szlovákiában olcsóbban megvásárolható termékek vonzanak Párkányba. Mint írja, a legtöbben knédlit, sört, halsalátát, tejet és sajtokat vesznek a szlovák oldalon. Párkány polgármestere erre reagálva így fogalmazott: De hiszen ezt akartuk, hogy szlovákiai termékeket vegyenek vagy nem ? vissza
