Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-07
4 az átkelésre. A polgármester szerint a kényszerű várakozás oka az is, hogy ekkora forgalomra nem számítottak. Mindként irányban sokkal több ember közlekedik, mint amennyi a híd átadása e lőtt elképzelhető volt: azóta közel egymillió ember és negyedmillió jármű haladt át a hídon, ami a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlta. A lap szerint sok magyarországit egyes Szlovákiában olcsóbban megvásárolható termékek vonzanak Párkányba. Mint í rja, a legtöbben "knédlit, sört, halsalátát, tejet és sajtokat vesznek" a szlovák oldalon. Párkány polgármestere erre reagálva így fogalmazott: "De hiszen ezt akartuk, hogy szlovákiai termékeket vegyenek, vagy nem?" vissza Ü léseztek a magyar reformátusok Mintegy 70 delegátus részvételével összevont elnökségiválasztmányi ülést tartott tegnap a Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSZ). Az ülésen Tőkés László elnök, királyhágómelléki református püspök és Takaró Mihály főtitkár ismertette jelentését az e lmúlt egyéves időszakról. Tőkés szerint többek között az MRVSZ visszahúzó anyagi helyzete, a szövetséghez méltatlan személyi ellentétek miatt nem sikerült megvalósítani a világszervezet régen áhított és tervezett megújítását, fellendítését. Eredménynek tar totta ugyanakkor az MRVSZ programjának elkészítését. (MTI) vissza Haverok, buli, plaza Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2002. augusztus 7. (7. oldal) Lukács Csaba Az MSZP – SZDSZ kormány prominens képviselőitől – élükön Kovács László külügyérrel – számtalanszor hallhattuk a soha nem bizonyított vádat, hogy az Orbánkabinet regnálása alatt nejlonszatyrokban és bőröndben vitték ki a pénzt a határon túlra klientúra ép ítésére. Azóta változtak az idők: Medgyessy bankár országlása idején bizonyíthatóan megkezdődött az átutalások kora. Most már nem szatyrokban, hanem bankszámlákon megy a pénz a barátoknak, mindjárt milliárdos tételekben. Nézzük csak a központi román napi lap, a Curentul tegnapi címét: A magyar Eximbank Medgyessy kormányfő román barátainak üzletét finanszírozza. A hírt már hétfő óta tudjuk – az állami tulajdonú magyar pénzintézet 2,6 milliárd forintos hitelt ad (hétéves lejárattal) egy kétes hírű (szintén r omán lapok megfogalmazása) nagyváradi üzletember vállalkozásához, plazaépítésre. Mudura Sándor azt állítja, hogy évek óta Medgyessy jó barátja, az utóbbi időben „vadászatokon és választási kampányokban” szoktak találkozni. Már 1988ban tárgyaltak arról, ho gy vegyesvállalatot hoznak létre, abban a korban, amikor a román – magyar kapcsolatok köztudomásúlag a legmagasabb hőfokon izzottak és mindkét ország vezetője (Grósz és Ceausescu) ízigvérig elkötelezte magát a kapitalizmus eszméi mellett. Az ügylet érdekes sége, hogy a szocialista tervek szerint a hitelt nyújtó Eximbankot és a visszafizetést garantáló Magyar Export Hitelbiztosító Rt.t összevonják, így a hitelt nyújtó önmaga számára garantál. Ha pedig bukás van, az adófizetők állják a cehhet. Figyelemre mélt ó az is, hogy a huszonkétezer négyzetméteres bevásárlóközpontot az a Betonút Rt. építi, amelyre a Medgyessykabinet korábban már rá akarta bízni egy autópályaszakasz megépítését. Medgyessy Péter legutóbbi erdélyi látogatásán néhány órát a román kormányfő re, két napot pedig régi barátjára szánt. Akkori jegyzetünkben az írtuk: az üzlet mindenekfölött. Lám, alig pár hét múlva kiderült, mit is jelentenek a magyar kormányfő mondatai, melyekben felvázolta a határokon átívelő gazdasági együttműködés új alapjait. Az új bevásárlóközpont meglehetősen kusza tulajdonosi viszonyait vizsgálva kiderül, hogy titokzatos magyar tulajdonosok is akadnak. A magyar kft.t tulajdonló offshore céget Amerikában jegyezték be és 1,75 millió dolláros tulajdonrészük van a fogyasztói kultúra első erdélyi fellegvárában. A tőkeemelések, apportátruházások és egyéb pénzügyi trükkök dzsungelében az RMDSZ megyei vezetői és azok családtagjai is felbukkannak. Úgy látszik, négycsillagos szállodára, fedett jégpályára, olimpiai méretű medencére , üzletekre és gyorséttermekre van legjobban szüksége a számában erőteljesen megfogyatkozott erdélyi magyarságnak. Termelés híján fogyasztásra, munkahelyteremtés helyett a kiskereskedők
