Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-02
14 A szórványmagyarság mifelénk vállalja a magyarságát. Nem úgy, mint Moldvában, ahol félne k, mert teljes szellemi genocídium folyik. Válaszút környékén több faluban még román nyelvű iskola sincs, nemhogy magyar. Amikor a kollégiumba felvettük a gyerekeket, a szülők első kérdése az volt, hogy mennyit kell fizetni. Mert pénz nincs. Volt, aki egy szál ruhában adta oda a kislányát - mivel másik nem volt neki. - Tervezie a Kallósarchívum bővítését? Szeretném folytatni a Kallósarchívum néven megjelent sorozatot. Egy i lyen gyűjtés nem lehet öncélú. Mi lett volna, ha ráültem volna az anyagra? Nem lehet. Szóba került, hogy a Hagyományok Háza átveszi a fotóarchívumomat. Ezek a felvételek olyan lakodalmas, farsangi szokásokat örökítenek meg, melyeket már elhagytak, épületek et, amiket lebontottak, zenészeket, akik meghaltak. Pótolhatatlan értékek. Készülök kiadni egy mesegyűjteményt is - egy moldvai asszony teljes mesekészletét. Van közöttük samanisztikus, keleti eredetű mese, nyolctíz ballada meseváltozata, és vagy tíztize nöt Krisztuslegenda. Többek között van égitestszabadító mese is, melyben a király eladja a Világ Világosságát egy sárkánynak. Kiszabadítására egy táltos gyerek, Hamupepelle - Világszárnya - jelentkezik. Ezt a mesét Benedek Elek gyűjtésében Szépmezőszárny ának hívják. De abban nincsenek olyan szereplők, akik emitt előfordulnak: Világkovácsa - a Földnek fenekében , Világ Világossága, Világ Tudománya. Világszárnya ezeket mind visszaszerzi, megküzd a sárkányokkal és visszatér. Az égen újból feltűnnek a csilla gok, feltűnik a Hold és a Nap is. Amikor ezt a mesét gyűjtöttem, még nem volt magnó, és kézírással jegyzeteltem. Amikor felemeltem a ceruzát, az asszony folytatta a mesélést. Azért jó ez a metódus, mert közben a mesélőnek van ideje gondolkozni, szerkeszten i. És ez az asszony nagyon szépen mesélt. Most jelölték a népművészet mestere címre. - Kiváltottae a magyarigazolványt? Már letettem a kérelmet. Valószínű, hogy a szülőfalum ból még a magyar cigányok is kiveszik. Nem elveszett társaság az övék, reformátusok, templomba járó, hívő emberek. Van közöttük egyetemi tanár is. A táborok idején a külföldieket náluk szoktuk elszállásolni, mert szép nagy, központi fűtéses házaik vannak. A válaszúti cigányok nagy része régi kőművescsaládból származik. Ők emelték Szervátiusz Tiborék kolozsvári házát is. Akkor, tudom, végigcsinálták az építőáldozatot: fekete tyúk fejére emelték a házat. A környék legjobb kőművesei ők, Magyarországon is sokan dolgoznak - persze feketén. Most már, ha lehet, talán másképp is. Nem kell attól tartani, hogy a románok elözönlik Magyarországot, mert számukra Magyarország nem célország. De a magyarok se igen fognak jönni most már. Az én szülőfalumban is inkább azt pró bálgatják a fiatalok, miként találhatnák meg a megélhetést odahaza. Én se jönnék, ha nem volna muszáj - mondja, miközben a szeme dacosan megvillan , alig várom, hogy hazamenjek. - Gondolte rá hetvenöt évesen, hogy visszavonuljon a közösségépítéstől? Majd eljön az idő, mikor én is otthon ülök. Egyelőre megyek, amíg lehet. Volt egy unokanővérem, feketelaki. Ahogy mondják a mezőségen: "nagydógú" asszony. Mind azt mondták neki: "Te Róza, ne dolgozz annyit!", "Tán csak nem viszem a földbe az erőmet!" - felelte erre. Én se szeretném a földbe vinni. vissza Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet
