Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-21
6 valamilyen okból gyanússá vált „polgár” ajtaja előtt, a tömbház valahányadik emeletén , s közölte: ellenőriznie kell a lakásban lévő telefonkészüléket. Tizenkét és fél évvel a menet közben elsikkasztott forradalom után senki nem mászkál rozsdás csavarhúzókkal és az akciót felügyelő szolgálatos szekussal a különben azóta sokat nem változott lakónegyedekben. A megszámlálhatatlanul elszaporodott romániai titkosszolgálatok korszerű műszaki herkentyűkkel tájékozódnak saját rejtekhelyeikről, nem kell már tehát a kivénhedt szovjet vagy keletnémet gyártmányú poloskákat elhelyezni a kliens lakásán. A nemzetállami igényekkel alkotmányos alapon fellépő Romániában a nemzeti érdek, pontosabban az arra való hivatkozás mind a mai napig szent maradt, s a jelek szerint a törvénytelen telefonlehallgatások gyakorlata is. A képet azonban bonyolítja az a tény, h ogy a különféle titkosszolgálatok, illetve az azon belül politikai alapon szerveződő frakciók ádáz versenyben állnak egymással, s ebben a helyzetben egyre sűrűbbek a „szivárgások” is. Így történhetett, hogy nemrég kirobbant egy újabb lehallgatási botrány, amelynek akkori áldozatai román és magyar értelmiségiek voltak – köztük Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának főszerkesztője – , akiket a „szervek” azért figyeltek elektronikusan, mert államellenes szervezkedés komoly gyanúját vélték fölfedezni. A napokban a legnagyobb (utód) szerv, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Belügyminisztérium veszett össze az adófizetők pénzén, amikor az előbbi megtudta, hogy az utóbbi olyan szerkezeteket akar vásárolni, amelyekkel a mobiltelefonon zajló beszélgetés eket lehet lehallgatni. A belügynek természetesen megvan a saját belső hírszerző egysége – akárcsak a külügynek, a hadseregnek és még ki tudja, kiknek – , de az SRIt fölöttébb idegessé tette, hogy felségterületére más egyenruhát viselő kollégák is be akarn ak törni. A román lapok két jogi szempontból kezdték vizsgálni a fejleményeket. Egyrészt fölvetették, hogy a belügy fütyült bármilyen közbeszerzési látszatot adni az ügyletnek, s egy Bukarestben bejegyzett, hat alkalmazottat foglalkoztató zsebkáeftét bízot t meg a – mint utóbb kiderült – közvetítéssel. A Cooper Gil nevű izraeli állampolgár által működtetett Cellphone Group nevű cég a kereskedelmi kamaránál lévő dokumentumok szerint háztartási gépeket, tévé, rádió- és telefonkészülékeket forgalmaz, a GTrack nevű, egyenként 200 ezer dollárt kóstáló mobillehallgató szerkentyű viszont nincs az árulistáján. Honlapjukon ott van viszont a cég által forgalmazott készülékeket gyártó vállalatok neve, többek között a brit Falcon Security Design Associates is, amelyik a GTracket rakja össze jó pénzért. Nos, a bukaresti belügy kiadott néhány semmitmondó nyilatkozatot a dologról – ezek közül a legédesebb az volt, mely szerint ilyen elektronikus fülek nélkül Romániát nem veszik be a NATOba, de még az Európai Unióba sem – , a központi lapok pedig nekiestek Ioan Rus tárcavezetőnek és a belső fülelőegységet vezető nagyhatalmú Ardelean tábornoknak. Az ellenzék úgy érezte, hogy lehet valamit keresni a dolgon, és megint felkiáltott: politikai rendőrség a romániai! Ez utóbbi fe lismerés időről időre hatalmába keríti a harmatgyenge román parlamenti oppozíciót, melynek azonban most valami más is az eszébe jutott. Nevezetes az, hogy milyen simán ment át a T. Házakon az év elején egy korábbi sürgősségi kormányrendelet, melynek értelm ében a belügy „beszerezhet és használhat olyan különleges műszaki eszközöket, amelyekkel hozzá lehet jutni információkhoz, és ellenőrizni, feldolgozni, tárolni és értékesíteni lehet azokat”. Persze, törvényes keretek között, a füleléshez is ügyészségi enge dély kell… Az átlagpolgár pedig elolvassa a leleplező riportokat, s ha még egyáltalán fölháborodik egy kicsit is, mobiltelefonja után kap, és értesíti a barátját arról, hogy mik nem történnek román földön és az éterben. A miniszter azonban meg sem szakítj a jól megérdemelt éves pihenőszabadságát, a különböző, politikailag is motivált titkosszolgálatok tovább versengenek egymással, a közbeszerzési törvény pedig békésen pihen a Hivatalos Közlöny lapjain. És a rossz feltételek mellett, de jó jutalékért még az előző kormány által elprivatizált „földi” telefontársaság szakadt overallos szerelője már régóta egyedül baktat föl a harmadikra – kizárólag akkor, ha valakinek valóban elromlott a készüléke, de lehet, hogy még akkor se. vissza A Vajdaságban lesz először nemzeti tanács Nyolcvanévi kisebbségi sors után a délvidéki magyaroknak adatott meg először, hogy saját nemzeti tanácsot alakíthatnak – hangoztatta Kasza József kormányalelnök a Szabadka melletti Palicson a tízezer egybegyűlt előtt. Szavai szerint történelmi esély kínálkozik arra, hogy elfogadtassák az állammal az önazonosság megőrzéséhez szükséges köv eteléseket. "Minden nyomorúságunk ellenére a kisebbségi sorsban élő magyarok közül nekünk sikerült először elismertetni a többségi nemzettel kollektív jogaink létjogosultságát. Azt akarjuk,
