Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
22 A visegrádi négyeknek az európai uniós csatlakozás után is szorosan együtt kell működniük – állították egybehangzóan az „alapító atyák” és képviselőik a hét végén Wojtowicében, a Visegrád – viszsza a jövőbe! elnevezésű konferencián. A lengyel, magyar, cseh és szlovák politikusok a múlt akadály airól és a jövőbe vetett reményekről értekeztek a Klodzko völgyében. Tizenegy évvel az alapítás után a visegrádi országok mintegy ötven képviselője gyűlt össze a hét végén a kis lengyel faluban. A Szlovákiából, Csehországból, Magyarországról és Lengyelországból érkező politikusok, történészek, újságírók és nem kormányzati szereplők egy dologban egyetértettek: a visegrádi négyeknek elemi érdeke, hogy a jövőben, nevezetesen az európai uniós csatlakozás után is közösen lépjenek fel a Visegrád – viss za a jövőbe! – elnevezésű baráti találkozósorozatokon, melyet most a lengyel Zdanie szervezet első ízben rendezett meg. A résztvevők nagy teret szenteltek a múltnak, a kezdeteknek is. Bába Iván, a Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára beszédé ben rámutatott, hogy a visegrádi együttműködés a négy ország ellenzéki mozgalmaiban gyökerezik. A csoportosulás annak idején a közös ellenséggel szemben formálódott. Mint Bába Iván elmondta: ezek a tényezők az évek során fokozatosan eltűntek, hiszen ország aikban az említett pártok sorra elveszítették a választásokat, és lassan a közös ellenség is eltűnt, a kommunista rendszer összeomlott. De problémák is feszítik napjainkban a visegrádi együttműködést. Jan Carnogursky volt szlovák miniszterelnök, jelenleg i gazságügyminiszter például úgy vélte, hogy Visegrád jövője Magyarországon múlik. Mint lapunknak kifejtette: a visegrádi együttműködést csak a történelmi dimenzióval rendelkező problémák felvetésével lehet veszélyeztetni. – Egyetlen ilyen problémát látok, ez pedig a Trianonszindróma. Magyarország ezt az ügyet mind a mai napig létező problémaként kezeli, így Magyarország az egyetlen a térségben, amely ebben az értelemben korlátok közé szoríthatja az együttműködést önmaga és a többi visegrádi ország között – vélte Jan Carnogursky. Hozzászólásában Bába Iván erre reagálva kijelentette, hogy a magyar politikai életben Trianon már nem kérdés. Inkább annak következményei, például a magyar kisebbség sorsa Szlovákiában. Jirí Dienstbier egykori csehszlovák külügymin iszter derűlátóan nyilatkozott. Úgy vélte: nem áll fenn a veszélye annak, hogy a visegrádi négyek különkülön lépjenek fel az EUban. Optimizmusát nemcsak a közös célokkal indokolta, de rámutatott arra is, hogy már most rendkívül intenzív az együttműködés, a politika és a társadalmi szerveződések szintjén egyaránt. A konferencián gyakorlati kérdések is felmerültek, így többek között szó esett a schengeni határ kiépítéséről és az illegális bevándorlás elleni harcról is. A visegrádi négyek közül ez a problém akör leginkább Magyarországot fogja érinteni, hiszen nekünk vannak a leghosszabb határaink azokkal az országokkal, melyek nem lesznek az első fordulóban az Európai Unió tagjai. Mint Bába Iván rámutatott: a kérdés az, hogy az egész határőrizeti, határvédelm i rendszert nekünk kelle egyedül kiépítenünk és fenntartanunk, vagy ehhez kapunk uniós támogatást is. „Ezenkívül a migrációs nyomás is nagymértékben Magyarország határaira nehezedik” – mondta a politikus. Talán nincs még egy ilyen homogén szerveződés, mi nt a visegrádi csoport – hangzott el a konferencián. A rendezvény végén elfogadott közös nyilatkozatban is megemlékeztek az aláírók arról, hogy a négy országot nemcsak a közös történelem, a közös értékek és a hasonló intézményi felépítés köti öszsze, de eg yüttesen akarják alakítani Európa jövőjét is. A visegrádi négyek képviselői leszögezték, hogy közösek az érdekeik is. A nyilatkozat ezek közül kiemeli: a V4 számít Európa szolidaritására és segítségére ahhoz, hogy eltűnjenek azok az ellentétek, amelyek a k ommunista időszak alatt keletkeztek a kontinens keleti és nyugati fele között. A visegrádi országok előtt álló legfőbb feladatok egyike, hogy lerövidítsék az uniós csatlakozás és a teljes integráció közötti időszakot. Janusz Onyszkiewicz egykori lengyel v édelmi miniszter egyébként úgy vélte, hogy nemcsak az uniós csatlakozás után kell folytatni az együttműködést (mint rámutatott, a négy országnak összesen 58 szavazata lesz az EUban), de ugyanez érvényes a NATOra is. „Valószínű, hogy a jövőben közös akció kra kerül majd sor. Ehhez pedig konszenzusra van szükség – ezért is fontos, hogy a NATOban is egyeztessük érdekeinket, nézeteinket” – vélte Onyszkiewicz. *** Bába Iván szorgalmazza az együttműkődést. Lapunknak nyilatkozva a magyar politikus úgy
