Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-19
15 Tamás Csaba A tavaly decemberben kirobbant argentin gazdasági válság kapcsán – amely pillanatnyilag is borús képet fest a jövőről – újra hallunk a csaknem kétszázezres létszámú délamerikai magyar emigrációról. A Buenos Airesi magyar n agykövetség tájékoztatása szerint Argentínában mintegy negyvenötvenezer fős a magyar kolónia, közülük mintegy százra tehető ama családok száma, amelyek aktívan részt vesznek a közösségi rendezvényeken és rendszeres kapcsolatban vannak egymással. Az éppen aktuális programokról a Délamerikai Magyar Hírlapból tájékozódnak az érdeklődők. A havonta megjelenő független folyóirat idén a 74. évfolyamába lépett, hasábjain a magyar nyelv ápolásától kezdve a soron következő cserkészbálról szóló tájékoztatáson keresz tül egészen a magyar belpolitikai események elemzéséig minden megtalálható, ami egy ott élő magyart érdekelhet. Az évtizedek óta működő Magyar Cserkész Szövetség talán a legszorosabb köteléke az emigrációnak, amely augusztus 24én rendezi az idei bált a Zr ínyi Kör szervezésében. A lapban az utóbbi hónapokban a magyar nyelvtanulást hirdető közlemények is helyet kaptak, de szakmai konferenciákról is beszámol az újság, így például a Balassi Bálint Intézet által szervezett tanácskozásról, amely a külföldön magy ar nyelvet oktatók továbbképzését segíti. Az érdeklődés a közelmúltban az anyaország iránt a súlyos krízissé fajult pénzügyi válság terjedésével párhuzamosan nőtt meg. A legtöbben a közelgő EUcsatlakozás időpontjáról és a magyar állampolgárság megszerzés ének feltételeiről érdeklődnek. Az Argentínában – és általában a DélAmerikában – élő magyarok még az ötvenes években érkeztek választott hazájukba, magyar útlevele csak néhányuknak van. Az erős összetartás, amely mindig is jellemző volt a mára harmadik g enerációt megélő délamerikai magyarok között, azt eredményezte, hogy a legfiatalabbak is kiválóan beszélik a magyar nyelvet. Nyelvtudásukkal igyekeznek kihasználni az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett európai ösztön díjak nyújtotta lehetőségeket – más esély ugyanis nem nagyon adódik az Argentínán kívüli tanulásra. Az idősebbek – akik közül sokan már közvetlenül az első világháború után érkeztek – nehezebben váltanak életteret. Brazíliában csaknem százezer magyar él, közülük főként az idősebbek érdeklődnek a Magyarországra való hazatérés feltételeiről. Az argentin kórnak is nevezett gazdasági összeomlás hulláma – talán a Nemzetközi Valutaalap hiteleinek is köszönhetően – eddig nem sújtotta különösebb mértékben az orszá got. vissza Az MKP tíz százalékra számít - Bugár: Sikerült visszaszerezni Szlovákia tekintélyét Népszabadság • 2002. augusztus 19. • Szerző: Szilvássy József A Magyar Koalíció Pártja a most véget érő választási ciklusban következetes magatartásával a belpolitikai stabilitás egyik pillére volt. Csak a magyar párt parlamenti frakciója maradt egyben a pozsonyi törvényhozásban, közülünk senki sem ült a függetlenek közé, más tömörülésbe sem lépett át – jelentette ki Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos tanácsának hét végi ülésén. Ezen a tanácskozáson értékelték a Mikulás Dzurinda vezette kabinet és a magyar miniszterek tevékenységét is. Az MKP elnöke szerint a jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb eredménye az, hogy sikerült visszaszerezni Szlovákia nemzetközi tekintélyét. Ennek eredményeként az országnak reális esélye van arra, hogy novemberben, a prágai NATOcsúcson meghívják az atlanti szövetségbe, és ebben az esztendőben a legeredményesebb tagjelöltek egyikeként lezárja az EUcsatlakozási tárgyalásokat. Farkas Pál , az országos tanács elnöke a kabinet egyik legfontosabb belpol itikai vívmányának tartja, hogy Szlovákiában megszűnt a magyarellenes hangulat, amely az előző, a Meciarkormány ideje alatt félelmet keltett az ország legnagyobb nemzeti kisebbségéhez tartozó polgárok körében. Bírálták az ötpárti koalíciót gyakori tétovas ága és tehetetlensége miatt, amelynek következményeként felemásra sikeredett a közigazgatási reform, nem kezdődött el az egészségügy finanszírozása és a nyugdíjrendszer gyökeres átalakítása. Bugár az MKP kudarcának is tartja, hogy minden erőfeszítésük és a kormány támogató határozata ellenére sem alakult meg a nyitrai Konstantin Egyetem magyar pedagógiai kara, és nem volt eredményes
