Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-15
6 máskülönben a használóra is veszélyes lesz a fegyver. Az "atomklub” országai jellemzően együtt fejlesztették ki a két komponenst. A keleti tömbben, így Romániában is a Scu d rakéta jöhetett szóba, amelyen azonban saját maguk nem tudták volna elvégezni a robbanófej applikációját. vissza Vizsgálat az „etnobiznisz” miatt Népszab adság • 2002. augusztus 15. • Szerző: Czene Gábor A román kisebbségi önkormányzati választások kezdeményezői között gyaníthatóan szép számmal akadnak olyanok, akik nem tartoznak a magyarországi román nemz etiséghez. Hasonló gondokkal más kisebbségeknek is szembe kell nézniük. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít, a kisebbségi hivatal pedig kilátásba helyezte, hogy az állam segíti majd a hitelesnek tekintett nemzetiségi szervezetek kampányá t. A legutóbbi népszámlálás statisztikái szerint a törvényben elismert nemzeti és etnikai kisebbségek közül egyedül a románok száma csökkent a rendszerváltás óta. Ezzel szemben az is tény, hogy a közelmúltban lejárt határidőig lényegesen több román kisebbs égi önkormányzat létrehozását kezdeményezték az országban, mint négy évvel ezelőtt. Az egymásnak ellentmondó adatok egyik lehetséges magyarázata, hogy olyan személyek is román jelöltként akarnak indulni a kisebbségi választásokon, akik nem tartoznak a romá n nemzetiséghez. Hasonló gondokkal más népcsoportoknak is meg kell küzdeniük. Az álnemzetiségi jelölteket többnyire a kisebbségi testületeknek járó költségvetési támogatás vonzza, és általában olyan településeken tűnnek fel, ahol nincsenek való di kisebbségi vetélytársak. A szakemberek ezt a jelenséget „etnobiznisznek” nevezik. A helyi kisebbségi testületek képviselői jogot nyernek arra is, hogy részt vegyenek az adott nemzetiség országos önkormányzatának megválasztásában. Nemzetközi botrányt kav art, hogy a vitatott származású jelöltek nagy száma miatt korábban kétszer is meghiúsult a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának megalakítása. A legmagasabb szintű román érdekképviseleti testületet csak gyors törvénymódosítás után, harmadik neki futásra sikerült létrehozni. Tartani lehet attól, hogy a soron következő kisebbségi választások szintén nem lesznek mentesek sem a visszaélésektől, sem a komoly diplomáciai bonyodalmaktól. Doru Vasile Ionescu államtitkár, a bukaresti Határon Túli Románok H ivatalának vezetője – mint arról kolozsvári tudósítónk a Népszabadság keddi számában hírt adott – sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a magyarországi románokat identitásuk elvesztésének veszélye fenyegeti. Tudomása szerint a román kisebbségi önkormányzat i kezdeményezések jelentős része magyar cigányoktól ered. Az államtitkár bírálta a magyar kormányt, amiért a törvények ezt lehetővé teszik. Kreszta Traján, az országos román önkormányzat elnöke úgy véli, sok igazság van a bukaresti államtitkár szavaiban. A 48 román kezdeményezés közül csak 30 esetben vehető biztosra, hogy valóban román nemzetiségűek kívánnak kisebbségi önkormányzatot választani. Elmondta, hogy az országos testület megalakítását ezúttal nem fenyegeti veszély, de az már elképzelhető, hogy Bud apesten olyan jelöltekből alakul meg a fővárosi román önkormányzat, akik nem tartoznak a román nemzetiséghez. A bukaresti államtitkár állítását erősíti Kreszta Traján azon értesülése is, hogy több településen – például a Baranya megyei Sásdon és a BorsodA baújZemplén megyei Szendrőládon – cigányok szándékoznak indulni román színekben. Az említett két településen a népszámláláskor senki sem vallotta magát románnak. Kreszta Traján úgy tudja, hogy a sásdi „románok” egyike ma még a helyi cigány önkormányzat ta gja. A kétséges román kezdeményezések hátterében nemcsak cigányok, hanem esetenként Erdélyből áttelepült magyarok állnak – tette hozzá. Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke elmondta, hogy az érvényben lévő jogszabályok alapján rendk ívül nehéz fellépni a visszaélések ellen. A kisebbségi hivatal azt javasolja a nemzetiségek hiteles képviselőinek, hogy ne függetlenként, hanem kisebbségi szervezetek jelöltjeként induljanak a választásokon, és a könnyebb azonosíthatóság kedvéért – miként arra a törvény lehetőséget ad – a nevüket nemzetiségi nyelven szerepeltessék a szavazólapokon. Kérdés, mi a teendő azokon a településeken, ahol a hitelesnek elismert kisebbségi szervezetek nem
