Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-15
3 Cikkek: Szerény részvétel a turulünnepségen NSZ • 2002. július 15. • Szerző: Kőszeghy Elemér Ukrajna megértéssel fogadta a kedvezménytörvényt, és ezért köszönet illeti meg – emelte ki ünnepi beszédében Szabó Vilmo s, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kárpátaljai magyarság hagyományos júliusi ünnepségén. Az ünnepség másik szónoka Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság igazából még nem irányítja saját sorsát kellőképpen. A mostani állapotnál több kell – húzta alá Kovács – , amit lehet autonómiának, lehet önrendelkezésnek nevezni. Kovács – utalva a márciusi ukrajnai parlamenti választásokra – gyáváknak nevezte azokat a kárpátaljai magyarokat, akik nem a KMKSZ jelöltjére, vagy is őrá adták szavazatukat. A Tiszabecs, Tiszaújlak és Tiszabökény határában 1906ban felállított turulszobrot a bevonuló szovjet csapatok döntötték le 1945ben. Újbóli felállítására csak 1989ben kerülhetett sor. A magyar részvevők száma nem haladta meg a 300at. A KMKSZ által szervezett juliális hangulatára rányomta a bélyegét az is, hogy az előzetes egyeztetéstől eltérően a szervezők nem adtak szót Gajdos Istvánnak, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselőjének. vissza Stratégia a maradásra RMDSZ: lassítani kell az erdélyi magyarság fogyását 2002. július 15. (9. oldal) Wagner T. István (Nagyvárad, Románia) Szociolósusok és politológusok bevonásával kezdtek tanácskozássorozatot az RMDSZ vezetői annak érdekében, hogy min él hamarabb konkrét stratégiát tudjanak megfogalmazni és programba foglalni az erdélyi magyar közösség apadásának mérséklése érdekében. A hét végén Kolozsvárott megtartott megbeszélésen a csökkenés okait az asszimilációban, az elvándorlásban és a születése k számának csökkenésében jelölték meg a résztvevők. Legutóbbi romániai népszámlálási adatok szerint az erdélyi magyarság lélekszáma 1 434 377 fő, szemben a tíz évvel ezelőtt regisztrált 1 623 959hez képest. Markó Béla szerint lehet befolyásolni a folyamatot, tehát az erdélyi magyarság megmaradását, a kérdés az, hogy miként. Az RMDSZnek az elmúlt időszakban elért eredményeire utalva a szövetségi elnök elmondta, hogy sikerült megteremteni a megmaradáshoz szükséges kereteket (például a tulajdonkér dés törvényi szinten való szabályozásával), ezeket azonban meg kell tölteni tartalommal. Elhangzott, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a magyarlakta országrészek gazdasági és infrastrukturális fejlesztésére, mivel ez a szülőföldön v aló megmaradás egyik alapfeltétele. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az elkövetkezőkben a fiatal generációt érintő kérdésekben is sokkal nyomatékosabban óhajt megszólalni. A szövetségi elnök kifejtette, hogy az anyaországból érkező mindenféle támogatásna k a szülőföldön való megmaradást kell szolgálnia. „Arra kérjük a magyar kormányt, hogy ne támogassa az erdélyi magyarok kitelepedési szándékát” – mondta, hozzátéve, hogy az egyén szabadságát nem szabad korlátozni, de a kitelepülést az RMDSZ semmiképpen nem támogathatja. „Azokat a fiataljainkat kell támogatni, akik szülőföldjükön akarnak tanulni, és nem azokat, akik Magyarországra mennek tanulni, utóbbiak közül ugyanis csak nagyon kevesen térnek haza” – fejtette ki. A szakértők azt hangsúlyozták, hogy pánik ra nincs ok, és elítélték az ügy kapcsán máris elhangzott hisztériakeltő nyilatkozatokat, mondván, hogy azok nem segítik a megoldást, a helyzet enyhítését. A szociológusok szerint a romániai lakosság általános csökkenése piacgazdasági és modernizációs köve tkezmény, de a negatív tendencia nem végtelen, s egy idő után kialakul az egyensúlyi állapot. Tény ugyanakkor, hogy amíg az elmúlt évtizedben mind az ország összlakossága, mind a románok száma 4,9 százalékkal csökkent, addig az erdélyi magyaroké 11,7 száza lékkal. vissza
