Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-05
5 Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke — akinek az elmúlt években sok nézeteltérése volt az Orbánkormánnyal az alapítvány igencsak pártosan elosztott pénzei mia tt — a napokban ismét a támogatási rendszer átalakítását, átláthatóbbá tételét szorgalmazta. A többi határon túli magyar szervezet véleményével egybehangzóan azt kérte, hogy az elosztásban kapjanak nagyobb szerepet az úgynevezett alkuratóriumok, vagyis azo k az erdélyi, szlovákiai, szlovéniai, vajdasági és horvátországi szervezetek, amelyek eddig is tanácsadóként segítették a budapesti központot. Markó elismeréssel szólt arról, hogy az utóbbi években megnövekedett az alapítványon keresztül kiosztható pénz m ennyisége, de sérelmezte, hogy ennek elosztásáról túlnyomó részben Budapesten döntenek, nem pedig ott, ahol legjobban tudják, hogyan használják azt föl, vagyis a határon túli helyszíneken. vissza Gaál Mária, Kepecs Ferenc NÉPSZ AVA Nem változott a struktúra az igazgató szerint Az Illyés Közalapítvány (IKA) szerkezeti felépítése nem változott az elmúlt négy év alatt, sőt az alkuratóriumi és központi támogatási keret megoszlása sem — nyilatkozta lapunknak dr. Veress László, az alapítvány igazgatója. Az éves költségvetésből érkező összeget az IKA budapesti kuratóriuma kezeli. A rendelkezésre álló pénzt kezdettől fogva f elhasználási fejezetekre — központi és alkuratóriumi keretre — osztotta fel a kuratórium. Az alkuratóriumi keret felhasználásáról a határon túli szakmai testületek tesznek javaslatot. Ennek a javaslatnak a figyelembevételével dönt a budapesti kuratórium, á ltalában 9495 százalékban elfogadva a határon túliak ajánlását — állítja az igazgató. Elismerte ugyanakkor, hogy a központi keret felhasználásáról egyértelműen mindig a budapesti kuratórium döntött. Ebből a részből finanszírozzák az olyan magyarországi re ndezvényeket, amelyek többrégiós részvétellel zajlanak, innen biztosítják a határon túli magyar szerkesztőségek MTIelőfizetéseit. Ebből hozták létre 2001ben azt a 24 órás optikai képjel átviteli lehetőséget, amelynek segítségével megvalósult a határon t úli magyar események élő közvetítése a magyarországi közszolgálati televíziókban. Ugyanebből a keretből támogatják folyamatosan a HTMH különböző programjait és finanszírozzák az olyan nagyobb összegű, határon túli ingatlanberuházásokat, mint a színházfelúj ítások, műemlék épületek restaurációja, templomépítések vagy az erdélyi magyar egyetem épületvásárlásait. Az utóbbi években valóban látványosan megnövekedett az Illyés Alapítvány rendelkezésére álló költségvetés, de nem történt más változás, nem került á t nagyobb hányad a központi keretbe, a határon túli struktúra sem változott — mondta az igazgató. Mint rámutatott, 1999ben csonka alkuratóriumi hálózatot örökölt a budapesti kuratórium. Azóta kiteljesítették az alkuratóriumi rendszert, létrehozták a horvá tországi, kárpátaljai és ausztriai alkuratóriumot is, valamint azok szakmai testületeit. Alkuratóriumi titkárságokat hoztak létre a határon túli területeken, jelenle g 300 magyar értelmiségi vesz részt a javaslatokat tevő szakmai testületekben. Noha a költségvetési támogatás évről évre növekedett, érdek- és nézetkülönbségek voltak és maradtak a felhasználás kapcsán — állítja az igazgató. Veress szerint kétségkívül az lenne a legjobb, hogy az érintettek bevonásával döntsenek a pénzek felhasználásáról, de a döntési jog a hatályos törvények szerint csak a budapesti kuratóriumot illeti meg. Az alapító okirat is pontosan leszögezi, hogy döntési, intézkedési jogköre csupán a kuratóriumnak van. Költségvetési pénzről lévén szó, azok felhasználásáért a kuratórium viseli a kizárólagos felelősséget, tehát a döntés joga is kizárólagosan a kuratóriumot illeti meg. A határon túli alkuratóriumoknak és szaktestületeknek csupán javasla ttételi hatáskörük van. Veress szerint az lenne a legjobb, ha a határon túli testületek döntési joggal rendelkeznének, de ez a jelenlegi nemzetközi jogrendszerben nem valósítható meg. A kedvezménytörvényt véleményező Velencei Bizottság is úgy értékelte, ho gy magyarországi költségvetési pénzekről nem dönthet más országban működő szervezet, mert az sértené az érintett ország szuverenitását. Tibád Zoltán, a romániai alkuratórium titkára megkeresésünkre hangsúlyozta, hogy kizárólagosan az erdélyi vonatkozásoka t tudja értékelni. Elmondta: az utóbbi két évben két, illetve háromszorosára nőtt a támogatási keret. Romániában sem az alkuratórium működésében, sem szerkezetében nem történt változás, az egész rendszer tiszta és átlátható. A központi keret — tudomása sz erint — tavaly a Televízió Határok Nélkül létrehozására szánt összeggel, idén a
