Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-29
10 ló, négy méhcsalád tartozik, és mé g néhány kapirgáló gyöngytyúk is. „Mindennel foglalkozom, mint minden paraszt általában, mutatja be gazdaságát, hiszen sosem tudni, melyik évben mi fizet jobban.” A „Mit rovicsbirodalom” valódi büszkesége a Tavasz üvegházkombináttól 1997ben kivásárolt hat hektáros részlege. Az akkor roncshalmazokból álló, mára rendbe hozott építményekben korai burgonyát, ennek betakarítása után káposztát, egyegy hektáron pedig uborkát és paradicsomot termeszt a gazda. „Bioterméket állítok elő, mondja büszkén, nem használok semmilyen vegyszert, s így nem véletlen, hogy legfőbb megrendelőim gyermekintézmények és kórházak.” A vásár nem jöhetett volna létre, mondja, ha annak idején nincs az Ú j Kézfogás Közalapítvány. Kétszer is át kellett ugyan dolgoznia az üzleti tervét, de az alapítványtól kapott 38 ezer dollár kamatmentes hitel így is éppen jókor jött. – A törlesztés utolsó részletét jövőre kellene rendeznem, de azt hiszem, már az idén sike rül elszámolnom – mondja. – Általában mindig többet térítek vissza, mint amennyi be van ütemezve: legutóbb is 4800 dollár helyett 6200at fizettem vissza. Saját jól felfogott érdekemben teszem, mert amíg nem rendezem ezt a hitelt, addig az alapítvánnyal kö tött megállapodásomból kifolyólag nem kérhetek sem külföldön, sem idehaza hitelt, s jel zálogot sem vehetek fel az épületeimre. Mitrovics István a Szovjetunió végnapjaiban alapozta meg szépen fejlődő gazdaságát. A gorbacsovi nyitás egyik velejárójaként jöt tek létre az első magángazdaságok. Az ungvári járási – ehhez a közigazgatási egységhez tartozik a falu – pártbizottság a legfogé konyabbnak bizonyult erre az egész Kárpátalján. Császlócon 1990 januárjában alakult meg a gazdakör. Benyújtották igényüket a jár ási tanácsnak, és rövidesen az akkor már bomladozó kolhozvagyonból rendelkezésükre is bocsátottak 110 hektár földet. Azaz hogy m égsem folyt le minden olyan simán. A kolhoz vezetése ekkor kapott észbe, s jelentette be, hogyan adna oda ekkora darab földet, a mikor mások öthektáros igénye sincs kielégítve. Sokáig folyt a huzavona, éjszakai ismeretlenek többször egymás után a nappal lev ert mezsgyehatárt jelző oszlopokat is kihúzogatták, míg meg nem született a kompromisszumos megoldás. A gazdakör tagjai csak a k iutalt földrészleg felét vették birtokukba, 55 hektárt átadtak a községi tanács földalapjába. Nagy lendülettel kezdtek a gazdálk odáshoz. Egy akkor útjára indított központi programnak köszönhetően jelentős adókedvezményben és állami támogatásban részesültek . A lelkesedést a janajevi puccsnak csak ideigóráig sikerült megtörnie. – Létrehoztak egy farmersegítő központi alapot is – ele veníti fel Mitrovics István a 1012 évvel ezelőtti történéseket – , amelyik kezdetben még pénzzel is rendelkezett, s általa tudta m hozzájutni a két, eddig illegálisan tartott traktor mellé egy harmadikhoz, immár hivatalos úton. A felvásárlási árak akkoriban magasak voltak, a gabonahozam meghaladta az ötven mázsát hektáronként. A kapott pénzt rendre visszaforgattuk a gazdaságba. Mitr ovics István jól ismeri a mintegy 1300 kárpátaljai farmergazda életét: 1994 és 2000 között még ő volt a kárpátaljai farmerszövet ség elnöke. Ekkor, emlékszik vissza, miközben ő kórházi ágyán feküdt, a „fehér bárók” kisebb puccsal leváltották. Nem bánja: mos tanra a farmermozgalom már nem az, ami a kezdetekben volt, vallja, s így egyre inkább távolodik tőle. – Mára a farmermozgalom ké t táborra szakadt. Az egyikbe tartoznak azok, akik a semmiből küzdötték fel magukat, a másikba, akik kihasználva a zavaros földt örvényt és birtokviszonyt, nagy mennyiségű földrészlegeket tudtak megkaparintani. Én ebben nem vettem részt, pedig sokan ajánlot ták fel potomáron megvételre földrészlegeiket. Felvásárlás helyett inkább bérbe vettem tőlük. Később visszaadtam a tulajdonosnak , segítettem megművelni is. Mára valamennyien sikeresen gazdálkodnak a 315 hektáros földrészlegeken. Az idei termés jónak bizon yult Kárpátalján. Mitrovics István 50 mázsát takarított be hektáronként őszi búzából, 40 mázsát tavasziból, az árpa 3540 mázsát , a zab pedig 35 mázsát hozott. Elégedett, mert jól alakulnak a felvásárlási árak is, 50 hrivnyát – hozzávetőlegesen 2500 forint ot — ígérnek a szemes mázsájáért. – Kárpátalján igen nehéz gabonatermesztéssel foglalkozni, mivel nagyon agyagosak a földjeink – fűzi hozzá. – A ráfordítás egy hektárnak a megművelésére sokkal magasabb, mint országos átlagban.
