Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-24
6 Elmaradt a román roham Belpolitikai vihart kavart a tavaly decemberben megkötött Orbán – Nastase paktum, mára azonban világosan kider ült, hogy az ellenzék, valamint több szakszervezet fölöslegesen féltette a Romániából beáramló több millió munkavállalótól a hazai munkaerőpiacot. Tény: az év első felében mindössze 180 munkavállalási engedélyt adtak ki a kedvezménytörvényhez kapcsolódóan. Elsősorban a szocialista politikusok bírálták a magyar munkaerőpiac felszabadítását jelentő Orbán – Nastase paktumot, a szakszervezetek főként abban látták a veszélyt, hogy a határon túliak munkavállalása éppen a leghátrányosabb helyzetben lévő, keletmagya rországi régiókban okoz majd problémát, ahol az ott élők számára is szinte egyedüli jövedelemforrás az idénymunka. A kritikák nyomán végül a korábbi gazdasági miniszter, Matolcsy György az év elején rendeletben szabályozta, hogy az idén egyidejűleg mindöss ze 81 ezer külföldi állampolgár kaphat munkavállalási engedélyt. Az engedélykiadás szabályait olyan szinten szigorították, hogy Németh Zsolt MDFes képviselő azt mondta: „könnyebb a tevének a tű fokán átjutnia, mint a román munkásnak Magyarországra bejönni e”. Bár a korábbi tapasztalatok alapján várható volt, hogy a munkavállalási engedélyt kérők az építkezések, mezőgazdasági munkák, az idegenforgalom szezonjában, a nyári hónapokban jelentkeznek, a júliusi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a kontingens m essze nem merül ki. Az alkalomszerű és a létszámgondok miatt ritka munkaügyi ellenőrzésekből pedig az nem állapítható meg, hogy mennyiben „fehéredett” a feketemunka. Borsik János szakszervezeti vezető azonban továbbra is úgy tartja, hogy az Orbánkormány r ossz megállapodást kötött, hiszen miközben az Európai Unió – elsősorban Németország – kétéves moratóriumot szorgalmazott a magyar munkaerő szabad áramlását korlátozva, a paktum megkötése biztatást adott azoknak a román állampolgároknak, akik nem törvényes keretek között jönnének át Magyarországra dolgozni. Az érdekvédő szerint valószínűsíthető ugyanis, hogy az építőiparban vagy a feldolgozóiparban érdekelt vállalkozó úgy tud olcsóbban munkaerőt alkalmazni – akár törvénysértő módon is – , ha a legálisan fogla lkoztatott idénymunkások bérét leszorítva romániai munkást vesz fel. A román roham elmaradásának okát Borsik elsősorban abban látja, hogy még nem „üzemelődtek be” a munkaközvetítő irodák, és vélhetően látens módon jelentkezik az alulképzett, kvalifikálatla n román munkaerő jelenléte a hazai munkaerőpiacon. A jelenlegi munkaügyi miniszter is a munkavállalás szabályainak szigorításával és a bürokratikus akadályokkal magyarázza a gyér érdeklődést a magyar munkahelyek iránt. Kiss Péter szerint nem volt fölöslege s az aggodalom, mert éppen azok hatására változtatta meg álláspontját az Orbánkabinet. A miniszter azt ígérte, hogy a kedvezménytörvényhez kapcsolódó munkaügyi előírások áttekintése után korrektebb szabályozást alakítanak ki, a határon túliak könnyebb mun kavállalását segítendő. A kormány szándéka, hogy az alkalmi munkavállalás közterheinek csökkentésével kifehéríti a feketemunka világát – mondta. Mindazonáltal azzal kell számolni, hogy két év múlva, az uniós csatlakozás után hazánkra is ugyanazok a szigorú elbánásra vonatkozó szabályok lesznek érvényesek, mint jelenleg Németországra vagy Ausztriára. S mivel várhatóan Románia nem kerül be első körben az Európai Unióba, a magyar munkaerőpiacnak arra is fel kell készülnie, hogy a schengeni határ áttevődik az o rszág délkeleti szélére. Ez – tekintettel a több millió magyar jelenlétére Erdélyben – lélektani, esetleg újabb pártpolitikai problémát is okozhat. Kun J. Erzsébet vissza Moldvai csángó igény magyar nyelvű misére 2002. július 24. (9. oldal)
