Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-22
3 Ugyancsak szeptember 15én kerül sor a macedón parlamenti választásra. Ennek végkimeneteléről közvéleménykutatási adatok híján felelőtlenség lenne bármi t is kijelenteni, de az előjelek alapján talán arra következtethetünk, hogy a macedón konzervatívnacionalista VMRODPMNE hatalmát megdönti a Macedón Szociáldemokrata Szövetség. A választás létrejöttében óriási szerepe volt az Európai Uniónak: a voksolást egy tavaly augusztusi, a macedónok és az albánok között aláírt békeszerződés tette lehetővé. Nyolcszáz nemzetközi megfigyelő ügyel majd a rendre. Az EU egyébként eddig közel 25 millió eurót költött az ország infrastruktúrájának újjáépítésére. Az unió folya matosan figyelemmel kíséri a választás előkészületeit. A szervezet reményei szerint a választás nyomán nő az esélye annak, hogy megbékélnek egymással a macedóniai szláv ajkú, illetve albán lakosság. Szeptember 20án és 21én egy Magyarország szempontjából is rendkívül fontos parlamenti választást rendeznek. Szlovákiában járulhatnak az urnákhoz a választók. Bár évek óta a Vladimír Meciar által vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom — Néppárt (HZDS — LS) áll a közvéleménykutatások élén, távolról sem bi ztos, hogy a rossz hírű párt alakíthat majd kormányt. Már az sem biztos, hogy Rudolf Schuster államfő Meciart bízza meg kormányalakítással még akkor sem, ha pártja végez az élen. Szlovákia számára ugyanis szinte élethalál kérdése a mostani választás. Nyug ati politikusok sora egyértelművé tette az ország választói számára: ha Vladimír Meciart hívják Szlovákia következő miniszterelnökének, az ország nem lehet sem a NATO, sem pedig az Európai Unió tagja. Ez pedig óriási csapás lenne északi szomszédunk számára . Más kérdés, hogy egy felmérés arról tanúskodik: a megkérdezettek több mint fele nehezményezi, ha külföldről beleszólnak az ország belügyeibe. Vagyis a nyugati intelmek akár fordítva is elsülhetnek. Legutóbb július 10én tettek közzé közvéleménykutatási adatokat. A Markant iroda szerint a HZDSLSre a választók 28,5 százaléka adná a voksát. Második helyre a jobbközép ANO futhat be 14 százalékkal. Harmadik lehet a populista Robert Fico vezette Smer (Irány) 13,2 százalékkal. 9,1 százalékot kaphat a Mikulás Dzurinda miniszterelnök fémjelezte Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), 8,7 százalékot pedig a Magyar Koalíció pártja. Rajtuk kívül a Kereszténydemokrata Mozgalom é s a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt lépné át a bekerüléshez szükséges ötszázalékos parlamenti küszöböt. A DICIO nevű iroda ugyanakkor arról számolt be, hogy a Smer a második, s mögötte nem sokkal lemaradva az ANO a harmadik. Ennek persze egyelőre nin cs nagy jelentősége, már csak azért sem, mert egy Meciar vezette HZDSszel egyik párt sem működne együtt. Ráadásul kérdés, miként hat a szlovák belpolitikára, hogy a korábbi házelnök, Ivan Gasparovic vezetésével Meciar pártjának lázadói új pártot alapított ak HZD néven, amely sok szavazót szippanthat el az anyapárttól. Magyar szempontból ugyancsak igen jelentős a szeptember 22én rendezendő német választás. Amint közeleg az EUban is szinte lélegzetvisszafojtva várt voksolás időpontja, úgy válik egyre kérdé sesebbé, melyik párt nyer. Pedig sokáig biztosnak látszott, hogy kormányváltásra kerül sor, s a Kereszténydemokrata — Keresztényszocialista Unió (CDUCSU) magabiztosan veri meg a kormányzó szociáldemokratákat. Ám az SPD szinte hétről hétre jön egyre feljebb. Egy július 12én a ZDF által közzétett felmérés szerint a CDUCSU 41 százalékra számíthat, az SPD viszont negyvenre! Az SPD koalíciós partnerei, a Zöldek hét százalékon vesztegelnek, a liberális Szabaddemokraták (FDP), a kereszténydemokraták feltételezhető koalíciós partnerei nyolc százalékot szereznének. A ZDF szerint a kommunista utódpárt, a PDS csak három százalékra tenne szert. Kicsit más eredményeket közölt az Emnid intézet, amely szerint a CDUCSU negyven százalékot szerezne, így öt százalékkal előzné m eg az SPDt. A helyzetet bonyolítja, hogy az Emnid szerint a parlamentbe öt százalékkal éppen bekerülne a PDS. Az FDP ugyanakkor 9, a Zöldek 6 százalékot szereznének. Vagyis két hónappal a választások előtt még minden lehet. Az SPD feltámadása annak lehet az eredménye, hogy a párt kormányfőjelöltje, Gerhard Schröder miniszterelnök sokkal népszerűbb jobboldali ellenlábasánál, Edmund Stoibernél. Rónay Tamás NÉPSZAVA Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné
