Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-02
6 — Nem a klientúrára gondoltam, hanem arra, hogy mennyire befolyásolhatja a hivatal a támogatási rendszer alapelveit. Tizenkét é ve rengeteg a szimbolikus támogatás, hatalmas összegeket emésztenek fel a különbözô emlékünnepségek, szobrok, emléktáblák, de nincs elegendô pénz a szórványfeladatok ellátására. Az Illyés Közalapítványon belül például a romániai támogatási keret 5 százalék át csángóalapra különítették el, de az erdélyi magyarság kétharmadát kitevô többszázezres szórványnépessége gondjainak orvoslására nincs külön alap, sosem volt elég pénz. Márpedig a szórványosodás olyan méreteket öltött, amellyel minden felelôs politikusna k és kormányzatnak számolnia kell. Két évvel ezelôtt a református szórványlelkészeknek a magyar kormányhoz és a világ magyarságához címzett algyógyi nyilatkozata állította: ha rövid idôn belül nem készül el egy összmagyar szórványstratégia, ha az anyaorszá g nem módosít a támogatási rendszeren, egykét nemzedéken belül lemorzsolódik az erdélyi magyarság egyharmada. Gondolom, ez nemcsak erdélyi probléma, hasonló helyzetben vannak más határon túli közösségek is. Van szórványstratégiája a HTMHnak? — Nyilván v itatni lehet a támogatással kapcsolatos döntéseket, de tagadhatatlan, hogy az Illyés Alapítvány sokat tett a már létezô szórványkollégiumok létrehozásáért. Tudom: a szórványban élô magyarság nem kapta meg a kellô odafigyelést, amit épp veszélyeztetett hely zete miatt kellett volna megkapnia. Azt is tudom, hogy nincs egy összehangolt, a sajátos szempontokra alapozó szórványprogram. Valóban ez az a terület, ahol lényegesen többet kell tenni, de igazságtalan lennék az elmúlt 2 – 3 évhez, ha nem említeném, hogy vo lt néhány olyan kezdeményezés, amely ezt a célt szolgálta. Pillanatnyilag azonban még mindig nincs meg sem a stratégia, sem a hozzá rendelt olyan méretû anyagi háttér, amely ezt a folyamatot fékezni tudná. Mi támogatást tudunk nyújtani a szórványmentéshez, de ez nagyobb horderejû kérdés annál, hogy rendezéséhez egyetlen intézmény, nevezzék azt akár HTMHnak, elegendô lenne. — Markó Béla a kormányváltást követôen azt nyilatkozta, hogy szükségesnek tartaná, hogy Bukarest és Kolozsvár mellett az erdélyi magya rság képviselete Budapesten is jelen legyen. Önnek mi a véleménye errôl? — Hogyha szorosabbra akarjuk fûzni a szálakat a napi feladatokként jelentkezô problémák mentén, akkor teljes mértékben indokolt a Markó Béla felvetése. — Nincs annak nemzetközi jogi akadálya, hogy a román parlamentben jelen lévô RMDSZ képviseletet nyisson Magyarországon? — Vélhetôen az elnök úr sem RMDSZképviseletre gondolt, hanem arra, hogy a romániai magyarság szervezeteinek, intézményeinek hangsúlyosabban jelen kell lennie Budap esten, valamilyen formában. Már a kilencvenes évek elején létre is jött egy iroda, amellyel mindannyian tudjuk, hogy mi történt. Meggyôzôdésem, hogy ez esetben másról van szó, és hiszem, hogy meg lehet találni a megfelelô formát. vissza Gál Mária Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság
