Reggeli Sajtófigyelő, 2002. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-07-17
6 bővítési biztosa tegnap Budapesten azután, hogy megbeszélést folytatott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel és az előző kormány külügyminiszterével, Martonyi Jánossal. Megelégedéssel fogadta az eszmecsere részleteiről szólva a bővítési biztos, hogy az Európai Unió magyar részrő l továbbra is számíthat a polgári erők támogatására a csatlakozási folyamatban, ami erős konszenzus megalapozója lehet a tárgyalások finisében. Günter Verheugen tegnap találkozott SzentIványi Istvánnal, az Országgyűlés EUintegrációs bizottságának SZDSZe s elnökével is, s előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Orbán Viktor a bővítési biztossal lezajlott találkozóról nyilatkozva maga is megerősítette, hogy a polgári oldal kész az együttműködésre az Európai Bizottsággal és a többi uniós intézménnyel , egyúttal pedig bejelentette, hogy legközelebb szeptemberben utazik Brüsszelbe. A találkozón tájékoztatták Verheugent arról, hogy a polgári oldal számára Magyarország uniós csatlakozása nem párt, hanem nemzeti ügy, következésképpen idehaza is készek az e gyüttműködésre minden politikai erővel, amely a belépést támogatja. A hazai integrációs együttműködés jó példája a Fidesz javaslatára a médiatörvény múlt heti módosítása, amire az audiovizuális fejezet lezárásához volt szükség. Sajnálatosnak tekintik ugya nakkor, hogy a nemzetközi pénzvilág reagálása ellenére tegnap olyan törvénymódosítási javaslat került a parlament elé, amely csorbítja a jegybank függetlenségét. Azt is tudatták Verheugennel, hogy az átmenet 2006nál tovább nem terjedhet. A versenyfejezet ügyében pedig a polgári oldal – miként kormányzati pozícióban, most ellenzékben továbbra is – nagyon határozott álláspontot képvisel, mégpedig azt, hogy a külföldi befektetőket a csatlakozás után sem lehet megfosztani szerzett jogaiktól. Ugyanakkor már „v iharfelhők” is észlelhetők, Orbán szerint két területen, ahol „ha nem változik a mostani kormány politikája, akkor annak sok, tíz- vagy százezer ember issza meg a levét” a csatlakozás után. Az egyik a gazdák, a másik a kis- és középvállalkozók kérdése. Ha a magyar vállalkozókat nem erősítik meg a Széchenyiterv segítségével, akkor nagyon fájdalmas és kellemetlen meglepetés érheti Magyarországot a belépést követően. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is: a kormány rossz irányban halad, mert a részvénytársas ágok és téeszek révén a nagybirtokrendszert erősítik, miközben az EU agrárszerkezete teljesen más, a családi és egyéni gazdaságokra épül. A csatlakozás sikerének egyik feltétele az, hogy a mezőgazdaság domináns szereplőiként erős családi gazdaságok alakulj anak Magyarországon. Lapunk kérdésére, hogy véleményt cserélteke már az új kormány illetékeseivel ezekről a veszélyekről, Orbán Viktor elmondta: az utolsó négypárti egyeztetés még kormányzása idején volt. Azóta hivatalos véleménycserére nem került sor a parlamenti pártok között. Elismerően szólt arról az új kezdeményezéséről, hogy alakuljon egy európai nagybizottság a parlamentben. Ennek lenne értelme, mondta, csak még egyetlen érdemi lépés sem történt a létrehozása érdekében. Őszinte szavak. A közvetle n mezőgazdasági kifizetések ügyét, amely minden kérdés közül a legnehezebbnek ígérkezik, alighanem csak a tárgyalások utolsó pillanatában lehet majd rendezni – ismerte el Günter Verheugen a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában. Azt mondta, hogy „nincsenek prekoncepciók, nem létezik országok mágikus listája és nincsenek kedvezményezett országok sem. A csatlakozás egyetlen feltétele a tagsági kritériumok teljesítése”. Az Európai Bizottság októberben teszi közzé országjelentésében a felkészültnek ny ilvánított tagjelöltek listáját, és az Európa Tanácsnak a decemberi koppenhágai csúcson ennek alapján kell majd döntenie. (K. M.) vissza Washingtonba látogat Kovács László 2002. július 17. (9. oldal) Munkatársunktól
