Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-14
6 kérdezze meg az érintett határon túli kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit. A jelentés alapvetően azért elfogadhatatlan, mert kizáról ag román és szlovák ellenvetéseket tartalmaz, és a magyar érvelést egyáltalán nem veszi figyelembe, sorolta kritikai észrevételeit a képviselő. Szinte nem is észrevételezi az Orbán – Nastase egyetértési nyilatkozatot, meg sem említi az alapszerződéseket és a zt a tényt, hogy Romániában zökkenőmentesen érvényesül a törvény. Jürgens úr akkor járt volna el helyesen, folytatta Tabajdi, ha a magyar Országgyűléstől és a magyar kormánytól a velencei bizottság észrevételeit kéri számon. Emlékeztetett rá, ő maga az ET emberi jogi bizottságában éppen azzal érvelt a kedvezménytörvény mellett, hogy a kétoldalú alapszerződések kisebbségi részét sem Románia, sem Szlovákia nem hajtotta végre maradéktalanul. Kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözi a Jürgenstervezet – nyil atkozta a Magyar Nemzetnek Németh Zsolt volt külügyi államtitkár. Megítélése szerint a dokumentum, Szent Sebestyénhez hasonlóan, ezer sebből vérzik. Először is formailag nem tesz eleget az ET mandátumának, amely összehasonlító elemzést kért a holland képvi selőtől. Tartalmilag az a fő probléma vele, hogy szögesen ellentétes következtetésekre jut a státustörvénnyel kapcsolatban, mint az Európai Tanács nagy tekintélyű szakértői testülete, a velencei bizottság. A holland politikus szemmel láthatóan nem akar tud omást venni arról a középeurópai adottságról, hogy a nemzetek és az államok határai nem esnek egybe, állapította meg a külügyi bizottság elnöke. Németh Zsolt egyúttal aggodalmának adott hangot: a Jürgenstervezet olajat önt a tűzre a térségben, ahelyett, hogy elősegítené a státustörvény körüli viták rendezését. A magyar diplomácia feladata, szögezte le végül, hogy mielőbb meggyőzze az ETt a tervezet elutasításáról. *** Mit mond az új külügyminiszter? Nem ismerem pontosan az Európa Tanács (ET) jelentéste vőjének álláspontját a kedvezménytörvényről, de korábban is érzékeltem, hogy néhány európai testületnek, például a velencei bizottságnak vannak bizonyos fenntartásai a jogszabállyal kapcsolatban – mondta Kovács László külügyminiszter, azt is megjegyezve, h ogy már korábban érzékelte egyikmásik szomszédos ország fenntartásait. (MTI) vissza Rangsor csak októberben lesz • Hétszáz uniós köztisztviselő vizsgálja a jelöltek felkészültségét Az unió végrehajtó testülete a múlt év ős zén és az idei esztendő első felében valamennyi tagjelölt állammal áttekintette azokat a közigazgatási, törvényalkotási és jogszabályalkalmazási feladatokat, amelyek teljesítése elengedhetetlenül szükséges a közösségi vívmányok átvételéhez és gyakorlatba való átültetéséhez. A tizenkettek teljesítményéről készült mostani, félidős jelentés az állam- és kormányfők sevillai tanácskozása elé kerül, a csatlakozók bővebb és alaposabb értékelését az október 16án megjelenő országjelentések tartalmazzák majd — hang súlyozzák brüsszeli források. A vaskos beszámoló mindazonáltal megállapítja, hogy az Európai Unióval tárgyalásokat folytató országok általában teljesítik a tárgyalásokon tett kötelezettségvállalásaikat. A tizenkettek teljesítménye a csatlakozás pillanatába n vélhetően meghaladja majd a jelenlegi tagállamok átlagos eredményét a közösségi jogszabályok átvételében és alkalmazásában — vélekednek Brüsszelben, hozzátéve, hogy néhány speciális területen — ilyen az élelmiszerbiztonság vagy a közösségi támogatási fo rrások hatékony fölhasználása — további erőfeszítések szükségesek. Bizottsági források ugyanakkor tartózkodnak attól, hogy rangsorolják a tizenketteket, rámutatva, hogy azt majd az országjelentések végzik el. Az Európai Bizottság addig is folyamatosan fi gyelemmel kíséri és ellenőrzi a tárgyalóasztal mellett tett ígéretek betartását. Jelenleg a tagállamok mintegy hétszáz köztisztviselője a helyszínen vizsgálja a tagfelvételre esélyesnek tartott tíz ország közigazgatásának és jogi intézményrendszerének unió s felkészültségét. A napokban elkészülő jelentéseiket beépítik az októberi országértékelésekbe — mutatnak rá Brüsszelben. A vállalások ellenőrzése és számonkérése a belépés után sem szűnik meg, a kötelezettségeiket elmulasztó tagállamok ellen eljárást indí tanak. A PHAREprogramból idén összesen 1 milliárd eurót költ az EU a tagjelöltek közigazgatási infrastruktúrájának fejlesztésére. Jövőre elsősorban az intézményfejlesztésre és a gazdasági, strukturális fölzárkózás céljaira szánják az előcsatlakozási pénz eket. A támogatást a reménybéli 2004es csatlakozás után sem szüntetik meg: 2004 és 2006 között 380 millió eurót irányoznak elő
