Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-10
5 – Egyértelműen a tízes bővítés van napirenden. Ugyanakkor néha az EU is megtántorodik saját merészségétől. Ha a kormányok vagy a zászlók számát nézi, tényleg minden eddiginél hatalmasabb tagfelvétel lesz. Ám azt is tekintheti, hogy a tíz tagjelöltből négy közepes vagy annál nagyobb ország (ezek a visegrádiak), és a többi hat együttvéve akkora népességet képvisel, mint Magyarország: 10,6 millió embert. Mindez azt jelenti, hogy sem anyagilag, sem például munkaerő tekintetében nem terhelné meg az EUt, ha a visegrádiakkal együtt hat pici ország is bekerülne. Ez kizárólag intézményi problémákat vet fel – de éppen erről szól az Európa jö vőjéről vitázó konvent. – Az európai konventen a magyar kormányt eddig Martonyi János képviselte. Most ön veszi át a helyét? – Igen, ezt a múlt pénteki kormányülés jóváhagyta. A magyar Országgyűlés két képviselője Vastagh Pál és Szájer József marad, csupán az ellenzéki és a kormányzati szerep cserélődik fel. – Nincs késésben a magyar közvélemény felkészítése az EUcsatlakozásra? – Le vagyunk maradva általában a hazai felkészülés, illetve a népszavazás előkészítése terén. Az egyik feladat felkészíteni minden kit, a helyi önkormányzatoktól a fogyasztóvédelmi szervezeteken át a bírákig, az EUtagsággal járó feladatokra, jogokra és kötelezettségekre. A másik hitelesen és érthetően tájékoztatni a polgárokat, hogy felelősen tudjanak dönteni a jövő évi népszavazáson . Mindkét folyamatot fel kell gyorsítani. Az integrációs és külgazdasági államtitkárságon belül a kommunikációt kiemelten kívánom kezelni, javítva a személyes feltételeken is; remélem, a kormányzat elegendő pénzt szán majd erre. vissza A magyarság CNNje szeretnénk lenni Pekár István elnök a Duna Televízió tízéves születésnapjának megünneplésére készül 2002. június 10. (14. oldal) Pósa Zoltán A magyar kulturális televíziózás történet ében fontos állomásnak számít 1992. december 24e. Ezen a napon kezdte el rendszeres adásait a Duna Televízió, amely azóta a Kárpátmedence és a világ magyarságának legfőbb információs bázisává fejlődött. A legmagyarabb televízió fél éven belül tízéves születésnapját ünnepelheti. Pekár Istv án elnök – munkatársaival egyetértésben – úgy döntött, hogy az évfordulóra szisztematikusan készülni kell, s nem elég azt egyetlen nagyszabású gálaműsorral megülni. Az elnököt arra kértük, elevenítse fel nekünk a Duna Televízió múltjának pillanatait, s bes zéljen kicsit a jövőről is. Arculatunkat és fő feladatainkat meghatározta az alapító okirat, az anyanyelv ápolása, az összmagyarság kulturális értékeinek számbavétele és továbbítása a nézők számára, objektív, tárgyilagos hírszolgáltatás az egész Kárpátme dencéről, valamint a magyarság együvé tartozásának erősítése – mondja Pekár István. – Ez nem más, mint egy klasszikus európai közszolgálati televízió hitvallása. Kulturális profilunk kiteljesedéseként 1999 őszén az UNESCOtól megkaptuk a Cameradíjat, ami a világ legjobb kulturális televíziójának címét jelenti. Az eredeti alapelvekhez ma is ragaszkodunk, csupán a hírműsorainkat próbáljuk folyamatosan frissebbé, aktuálisabbá, mozgékonyabbá tenni. – A díj azért tűnik megérdemeltnek, mert a Duna TV minden műs orának arca van. Ha lefednénk az adók logóját, a Duna TVt szinte mindenki kéthárom képsor, szó nyomán felismerné. Ez aligha mondható el a többi televíziós csatornáról… – Amikor kimondjuk azt, hogy Duna Televízió, akkor ez nem a Mészáros utcai épületet t akarja, hanem létező szellemiséget határoz meg. Erdélyi pedagógusok állítják, hogy az ottani gyerekek a Duna TVtől tanultak meg szépen, árnyaltan beszélni; ennél nagyobb sikert elképzelni sem lehet. Műsorszerkezetünk mozifilmes részének legszembetűnőbb sa játossága, hogy szisztematikusan válogatunk Magyarország és a világ művészetének legjavából. A nagy olasz neoszürrealista triász, Fellini, Antonioni, Pasolini, a francia, a cseh új hullám, az újabb lengyel filmművészet alkotásai mellett iráni, azerbajdzsán i, orosz és török művészfilmek közt tallózhat a néző. Egyre nagyobb igény mutatkozik a rangos ismeretterjesztő filmekre is, mint például a Század emlékezetes pillanatai című sorozat. – A Duna TVről azt is el szokták mondani, hogy nemcsak a tízmilliós any aországnak, hanem az összmagyarságnak is televíziója kíván lenni. – Amennyire lehet, szándékosan kerüljük még a „határon túli magyarság” terminológiát is. Elemző
