Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-08
6 csatlakozási menetrend. Semmi olyat nem szabad tenni, ami lelassítaná Magyarország csatlakozási folyamatát. Ha nem tu djuk lezárni ez év végéig a tárgyalásokat, akkor veszélybe kerül a 2004. január elsejei csatlakozás. Az MSZP máig nem mondja ki, hogy a státustörvénynek diszkriminatív elemei vannak. Nem lenne célszerűbb ennek beismerése, és a munkavállalás ügyének kiemelése a törvényből? A törvényt mi azért szavaztuk meg, mert a céljaival egyetértettünk. A probléma abb ól adódik, hogy az előző kormány elmulasztotta a konzultációt az egyes szomszéd államokkal. Így ugyanis csak a törvény elfogadása után derült ki, hogy a törvény Románia és Szlovákia számára nem fogadható el, és Ukrajnának is komoly fenntartásai vannak. Az Orbánkormány ezért megpróbált utólag egyeztetni. Ennek eredménye lett az, amit Orbán- Nastasepaktum néven ismer a magyar és a nemzetközi közvélemény. Ez a megállapodás úgy próbálta a román fenntartásokat kiküszöbölni, hogy a törvényt "átírta". A paktumma l Orbán Viktor veszélybe sodorta annak a körülbelül 900 ezer magyarországi munkavállalónak a munkához jutási lehetőségét, akiknek nincs állandó kereső foglalkozásuk, akik idénymunkából, alkalmi munkából élnek. Az ő lehetőségeiket korlátozza, hogy a paktum eredményeként a határon túli magyarok mellett megjelenhetnek a román munkavállalók is, akik ráadásul alacsonyabb bérért is hajlandók vállalni a munkát. De egyelőre sehol sincs az a több millió román, akikkel az MSZP fenyegetett. Ez valóban így van. Orb án Viktor szokta is használni azt a példát, hogy eddig összesen egy román pincér jött át munkát vállalni. Nekem erre az a válaszom: kizárt dolog, hogy Adrian Nastase miniszterelnök ezért az egy román pincérért kötötte a megállapodást. Nagyon is tudatosan k ényszerítette ki ezt az engedményt, nyilván pontosan tudja, hogy jelentős az igény Romániában a magyarországi idénymunka vállalására. Ezért tartotta fontosnak, hogy ez a megállapodás létrejöjjön. Azt gondolom, ha a mezőgazdasági idénymunkák beindulnak, jel entős számú román munkaerő fog Magyarországra jönni. Módosítják a státustörvényt? A dolog még annál is bonyolultabb, mint azt gondoltuk. Ugyanis a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban több szomszédos ország is fenntartásokat fogalmazott meg. Emelt bizonyo s kifogásokat az Európai Unió, illetve a Velencei Bizottság is. Az OrbánNastasepaktum pedig kifejezetten előírja a törvény felülvizsgálatát. Hat hónapon belül, azaz 2002. június 22éig. Ezután azt mondani, amit a Fideszvezetők mondanak, hogy a törvényhe z nem szabad hozzányúlni, farizeus magatartás. Ráadásul tudomásunkra jutott, hogy az új kormány hivatalba lépése előtt három nappal a kormány el is fogadott egy, a kedvezménytörvény módosítását célzó javaslatot, s azt át is adta a határon túli magyar vezet őknek. Nekünk azonban erről tájékoztatást sem adott, a szöveget sem ismerjük. Először tehát alapos tájékozódásra van szükségünk. Azt gondolom, a megoldás egyik eleme lehet a törvény bizonyos módosítása, a másik lehetőség a vonakodó, tiltakozó vagy ellenkez ő szomszédainkkal további kétoldalú megállapodások kötése. Azaz kétoldalú megállapodás Szlovákiával és Ukrajnával, valamint a magyar munkavállalók érdekeit nem sértő új megállapodás Romániával. Medgyessy Péter nemrég azt mondta, nincs baloldali vagy jobb oldali gazdaságpolitika. És baloldali vagy jobboldali külpolitikát lehetséges folytatni? Lehetséges, de nem célravezető. Orbán Viktor a külpolitikát igyekezett közvetlenül belpolitikai célokra, a magyarországi jobboldal, mindenekelőtt a Fidesz választási pozícióinak erősítésére felhasználni. Ezt tekintette a legfontosabbnak, és nem érdekelték ennek a káros mellékhatásai. A Fidesz pártpolitikai érdekeinek habozás nélkül alárendelte az ország, a nemzet érdekeit. Mi nem fogjuk ezt az utat követni. Nem az Eur ópai Unió vagy egyes szomszédos országok bírálatával, nem "odamondogatással" akarunk idehaza olcsó népszerűséget és szavazatokat szerezni, hanem a külpolitika eredményességével akarunk a választókra hatni. De lehet a külpolitikában olyan értékeket érvény esíteni, mint mondjuk társadalmi igazságosság, esélyegyenlőség, vagy a liberalizmus demokráciafelfogása? Bizonyos fokig lehet. Az például, hogy milyen lesz az Európai Unió, politikaiideológiai értékválasztás kérdése is. Az Európai Unió tagállamaiban műk ödő szociáldemokrata, szocialista pártok olyan Európát szeretnének, amely demokratikus, szociálisan érzékeny, amelynek céljai között szerepel a teljes foglalkoztatottság elérése, az esélyteremtés és egy sor más baloldali érték. Arról azonban szó sem lehet, hogy pártszimpátiák alapján fejlesszük egyes országokkal a kapcsolatokat. Én szocialista politikusként természetesen örülök annak, ha bármely országban a demokratikus baloldal pártjai győznek, és ők alakítanak kormányt, de eszem ágába sem jutna Magyarorsz ág és egyegy számunkra fontos ország kapcsolatait azért visszafogni, mert ott éppen jobboldali kormány került hatalomra.
