Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-01
5 hangsúlyozom: a szélsőjobbol dali nézeteket valló pártok előretörése a választásokon semmiképpen sem lassíthatja a bővítést. A populistáknak nem adhatunk vétójogot, sőt még azt sem engedhetjük meg, hogy ilyet egyáltalán feltételezzenek. A jelét sem mutathatjuk annak, hogy csökkent a b ővítés iránti elkötelezettségünk. Az írországi népszavazás. Írországban nemrég tartottak választásokat, és az új kormány még nem teljesen állt össze. A miniszterelnök jelezte, hogy új referendumot akar az egyszer már leszavazott nizzai EUszerződésről. Nem vagyok se derűlátó, se pesszimista, a felmérések szerint még bármi lehetséges. Annyit mondok csupán: adjunk időt az íreknek! Én is hazatérek majd, és mindent elkövetek, hogy az „igen” győzzön. A csatlakozási tárgyalások. Rendkívül szoros lesz a második fé l év menetrendje. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament elnökeként február óta ez a kilencedik látogatásom egy tagjelölt országban: előre felmérem a politikai terepet. Igaz, a legkényesebb témáról, a pénzügyekről valószínűleg csak a tárgyalások végső sza kaszában, a szeptemberi német választások után lehet majd megegyezni. A bővítés finanszírozása. Az Európai Parlament júniusban mond véleményt az Európai Bizottság pénzügyi javaslatairól, amelyeket nagy vonalakban támogat. A bizottság ugyanis figyelembe vet te az EU jelenlegi költségvetési korlátait, és ez reálissá teszi a korai bővítést. Ha viszont vita indul a tagfelvétel korábban meghatározott pénzügyi kereteiről, a bővítés késedelmet szenvedhet. A tagjelölteknek persze az a dolguk, hogy keményen harcoljan ak az érdekeikért, de jobban teszik, ha nem egyszeri eseményként, hanem folyamatként tekintenek a pénzügyi alkura: a folyamatot nézve az a jobb, ha minél előbb bővítjük az EUt. Hazánk – Málta után – a második legszívesebben látott tagjelölt az EU közvéleményében. A megkérdezettek fele támogatja, és harminc százaléka ellenzi Magyarország uniós csatlakozását. Mindkét adat a második legjobb, utánunk Ciprus következik. Hazánkat leginkább a skandinávok, az olaszok és az írek, valamint az osztrákok s zeretnék bent látni, míg a franciák a legkevésbé. Igaz, a gallok – cáfolva az előítéleteket – Romániát még kevésbé várják az EUba. (F. O.) vissza Javulni fog a viszony Moszkvával Kovács László külügyminiszter közlése szerint az új magyar kormány szilárd elhatározása, hogy jelentős mértékben javítani akarja a magyar — orosz politikai és gazdasági kapcsolatokat. A magyar diplomácia vezetőjével a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormány közeli napilapban jelent meg interjú. A lap ko mmentárja szerint a magyar — orosz kapcsolatrendszer jelenleg legalábbis kívánnivalókat hagy maga után, amin elődjével ellentétben változtatni kíván a most kormányra került balközép koalíció. A magyar — orosz viszonyról szólva a külügyminiszter kifejtette, hog y annak előremozdítása mind Moszkva nemzetközi és keleteurópai súlya, befolyása, mind pedig jól felfogott gazdasági érdekek miatt is elvi jelentőségű Magyarország számára, mivel Oroszország a magyar áruk egyik legfontosabb piaca. A Neue Zürcher Zeitung c ímű független svájci lap Román — magyar ellentmondások címmel, A kedvezménytörvény két baloldali kormány között alcímmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka cikkét. A szerző megállapítja, a romániai kormányzó szociáldemokraták üdvözölték, hogy Magyarországo n újra baloldali kormány alakult, de elutasítják a magyar szocialisták szándékát, hogy felülvizsgálják a decemberben a román szezonmunkások fogadásáról aláírt kétoldalú megállapodást. A határokon túli magyar kisebbségeknek anyagi kedvezményeket nyújtó törv énnyel kapcsolatos gondok tehát nem múltak el a budapesti kormányváltással. A Format című bécsi hetilap legfrissebb száma az EU keleti bővítéséről szóló sorozatban Magyarországról közölt összeállítást, amelyben az osztrák — magyar gazdasági kapcsolatok
