Reggeli Sajtófigyelő, 2002. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-06-05
6 információi szerint az elbocsátott hét vezető külügyi tisztségviselőnek a minisztériumból eltávozott Bába Iván kivételével külszolgálati lehetőséget ajánlottak fel. vissza Tarth ató EUprogram Madrid és Berlin követni kívánja a menetrendet 2002. június 5. (9. oldal) Hírösszefoglaló Németország és Spanyolország tartani kívánja a bővítés ütemét – derült ki Gerhard Schröder német kancellár és José María Aznar, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Spanyolország miniszterelnökének hétfő esti berlini megbeszéléseiből. Uniós körútjának harmadik állomásán, Helsinki és Stockholm után, Berlinben egyeztetett a spanyol kormányfő. A megbeszélés ek után Gerhard Schröder és José María Aznar egyetértett abban, hogy tartani kell az Európai Unió bővítésének menetrendjét. A kancellár külön kiemelte, hogy osztja a spanyol vendég álláspontját. Ezzel cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Berli n a rá háruló fizetési kötelezettségek drasztikus emelkedésétől tartva a szeptember végén esedékes parlamenti választásokig halogatni akarná a bővítési tárgyalásokat. A találkozón egyébként a hónap közepén esedékes sevillai uniós csúcstalálkozó témáit, il letve tervezett határozatait egyeztette a két államférfi. Így egyebek között szóba került az illegális bevándorlás is – a spanyol kormányfő szerint a kontinens jövőjének legfontosabb kérdését az egységes európai bevándorlási politika képezi. Gerhard Schröd errel tárgyalva José María Aznar konkrét lépéseket jelentett be az Európai Unió külső határainak fokozottabb védelme érdekében. Egyúttal értésre adta: Madrid javasolni fogja a sevillai EUcsúcson, hogy azokat az államokat, amelyek fejlesztési segélyben rés zesülnek az uniótól, kötelezzék az illegális migráció elleni keményebb fellépésre. * Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint az EU bővítésének folyamatában a következő cél a csatlakozási tárgyalások lezárása a decemberi koppenhágai csúcsig, míg Susan ne RiessPasser alkancellár szerint le kell mondani arról, hogy az első körben lévő országokat egyszerre vegyék fel. RiessPasser elmondta, búcsút kell mondani a tagjelöltek egy időpontban való csatlakozásának. vissza Borúlá tó szlovákok a választások előtt 2002. június 5. (9. oldal) Neszméri Sándor (Pozsony, Szlovákia) Alig négy hónappal a szlovákiai parlamenti választások előtt felmérést végeztek a lakosság körében arról, hogy mit várnak a szavazástól és milyen e lvárásaik vannak a szlovákiai polgároknak az európai uniós csatlakozással kapcsolatban. A Dicio Intézet felmérései némi meglepetést okoztak, hiszen a korábbi adatok szerint Szlovákia polgárainak csaknem 75 százaléka részt kíván venni a választásokon, a lak osság 70 százaléka pedig támogatja az ország uniós csatlakozását. A felmérés ezzel szemben arról tanúskodik, a lakosság fél a választástól, 75 százalékuk úgy vélekedik, a korm ányváltás után jelentős áremelésre kerül sor, ötven százalékuk pedig abban is biztos, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen csökken a vásárlóerő. A megkérdezettek 51 százaléka még arra is számít, hogy tovább gyengül a szlovák korona, negyven százalékukat pedi g a munkanélküliség növekedése sem lepné meg, holott az országban minden ötödik munkaképes polgár hiába keres magának munkát. A felmérés elemzői szerint ennek a pesszimizmusnak az az oka, hogy „a politikusok nem foglalkoznak azokkal a problémákkal, amelyek közvetlenül érintik az embereket, ők pedig megtanulták már, hogy minden jelentősebb változás után áremelés és az emberek vásárlóerejének csökkenése következik be”. Az uniós csatlakozástól lényegében ugyanúgy nem vár semmi jót a lakosság, igaz, csak a meg kérdezettek 37 százaléka hiszi, hogy tovább nő a csatlakozást követően a munkanélküliség, viszont 70 százalékuk jelentős áremelkedést vár, a bérszint javulását viszont csak 33 százalék tartja valószínűnek. vissza